Ott nagyon meleg van, és olyan sűrű a pára, hogy fotózni is alig lehet tőle. Aki nem próbálta annak elképzelni is nehéz. Ennek az állapotnak a legplasztikusabb leírását Rejtő Jenőnél találhatjuk meg, talán a Piszkos Fredekben, amit biztos egy pesti kávéház hűvös sarkában írta a mester.

Az én tapasztalatom az, hogy miközben teljesen leizzadtam, az IQ-m leesett a felére. Napra épeszű ember ott nem megy, de mozogni is csak felére lassulva érdemes. Így a klasszikus nyaralás eleve kiesik, marad a kalandtúra. Bérelni egy autót és egy vezetővel elindulni. Sportos embereknek logikus valamely működő vulkán megmászása. A kultúra híveinek kínálkozik Borobudur, vagy /és a Prambanan megtekintése. Az előbbi a legnagyobb buddhista, az utóbbi a legnagyobb hindu templom együttes. Mind a két hely rekonstrukció eredménye, mert néha szétrázza őket a földrengés. Aztán mint egy legót újra összerakják. És mindez egy többnyire muzulmánok lakta szigeten. Ezért aztán alkoholhoz jutni sem egyszerű, bár sör mindenhol van. Számomra a legnagyobb élményt olyan helyek jelentették, amikről soha nem hallottam. Itt is brutális a hőség, de csak helyi erők mozognak, mondjuk teát szüretelnek. Találtunk olyan „templomot”, ami inkább tűnt azték romnak, amit egy kis egyiptomi segítséggel csináltak atomra begombázva. Még a Lonely Planet sem tudja róla megmondani, hogy hogyan került oda, és kik építették. És arra sem jöttünk rá, hogy miért van három ága a pénisznek egy szobron? Ez mit jelent?

Jogjakarta sűrű és izgalmas. A Malioboro nevű főutcáján hemzsegnek a becsakok (a helyi tricigli taxi), és sötétedés után, akinek van bátorsága ehet burung darah névre hallgató sült galambot. Szepi a madár fejét is ketté harapta, de nem jött be neki. Érdemes kipróbálni a „főtéren” dolgozó fodrászokat is egy jó kis lokális frizuráért. Igazi posztmodern világ, a radikális egymásmellé rendelés művészei. A legmodernebb dolgok élnek együtt a középkori technikákkal, a kultúra a turbó gagyival, és annak a kérdésnek, hogy mi az eredeti ott semmi értelme.

Magamtól nem mennék oda, de azért jó volt. Nagyon intenzív élmény, órákig tudnék mesélni. Mi egy film forgatásának az előkészületein dolgoztunk, meg sokat fotóztam. Ezt a szöveget ide és így csak azért írtam, hogy bevezessem a fotóalbumot, ami IDE KATTINTVA megtekinthető.