Jonathan Franzen: Javítások (Európa, 2012)
Jonathan Franzen: Szabadság (Európa, 2012)
XXI. századi amerikai nagyregények. Átfogó, megrázó, naprakész, szellemesen gonosz történetek. Jó fordítás (Bart István), remek borítók (Gerhes Gábor), és még könyvjelző is van benne!

Ferber Katalin: A másság szigetein (Oriold és Társai, 2012)
Személyes, kemény, okos nem is tudom mi. Önéletrajznak indult de aztán körkörösen bővülnek a témák, összehasonlító antropológia, gazdaságtörténet, oktatás, Japán, Fukusima, meg hogy honnan jöttünk, hová megyünk, és kik vagyunk. Behúz, szórakoztat, és nem fed be.

Jay McInerney: Lángos csillag fakul (Európa, 1996)
Jay McInerney: A jó élet (Európa, 2007)
A első könyv a nyolcvanas években játszódik, a második az ikertornyok lerombolásának az előestéjén kezdődik. A helyszín New York, annak is a csillogóbb szelete, ugyan azok a két könyv főszereplői, csak a problémáik változtak. Bret Easton Ellis talán egy rokon lélek, csak ezek szövegek könnyedebbek, sőt szórakoztatóak.

Murakami Haruki: 1Q84 (Geopen, 2011-2012)
Egy regénytrilógia formáját öltött labirintus. Érdemes figyelni, mert minden mindennel összefügg. Hatalmas, pontosan kitalált szerkezet, ami ha beszippant, akkor már nem lehet eldönteni, hogy hol van a határ a valóság és a misztikum között. Néha úgy tűnik elveszünk a részletekben, aztán hirtelen kirántja a mester a lábunk alól a szőnyeget. Ha valakinek bejön, az összes Murakamit el szeretné majd olvasni. Én neki adtam volna a Nobel díjat.

Murakami Haruki: Miről beszélek, amikor futásról beszélek (Geopen, 2012)
Ebből a laza szövegből kiderül, hogyan lehet olyan könyveket megírni, mint az 1Q84, és hogy miért adta el a jazz klubját, és hogy mit érez a hosszútávfutó úgy harminc kilométer után.

D. L. Harding: A világ vallásai (A befelé vezető út) (Filosz, 2008)
A cím megtévesztő, ez nem egy ismeretterjesztő mű. Az író bonyolult dolgokról - a vallások lényegéről, közös elemeiről, misztikus aspektusairól, pszichológiájáról - tud brutálisan érthetően írni. Engem a hindu rész forgatott meg legjobban, ami összefügghet azzal, hogy sokáig élt Indiában, de persze azért igyekszik elfogulatlannak lenni. Alapmű.

Sebastian Haffner: Egy német története (Európa, 2005)
Ezt az önéletrajzot „Emlékeim (1914 - 1933)” alcímmel 1939-ben, már angliai emigrációban írta a szerző, egy érzékeny német polgár, akinek nem bírta a gyomra a barna veszedelmet. Nem okoskodik, csak volt ízlése. Megrázó az a felismerés, hogy már akkor is lehetett látni, hogy mi lesz. Ijesztőek az áthallások a mai viszonyokra.

Elliot Aronson és Carol Tavris: Történtek hibák (de nem én tehetek róluk) Az önigazolás lélektana (Ab Ovo, 2009)
A cím pontosan fedi a könyv tartalmát. Szociálpszichológia mindenkinek. Végigveszi a kognitív disszonancia alapeseteit, hogy a nyilvánvaló bizonyítékok ellenére hogyan ámítjuk magunkat. Jól van megírva a könyv, épp ezért nem könnyű olvasmány.