Nekem EZ a hét híre! Herendi Gábor nem akarja filmmel terhelni a filmszemle megnyitóját. Gyönyörű!
Persze, aki itt él, ici-picit érteni véli a helyzetet, ugyanis a magyar filmszemle megnyitója valóban nem a filmről szól, hanem a disznó nagy zabálásról. Szeretettel emlékszem például, ahogy főpolgármester tolakszik legendás filmrendezővel a somlói galuska hegyek között, és persze magam is nagy élvezője vagyok ez efféle potya kulináris faszverésnek.
Dehát mégis azt gondolja az ember, hogy a filmszemle új tótumfaktuma azért került oda a döntnöki pozícióba, hogy normális mederbe terelje azt a szemétséget, amit ma magyar filmgyártásnak neveznek. Ehhez képest Herendi eltörli a jelképes aktust, amitől a néző (igaz, a filmszemle még mindig nem a nézőnek szól!) azt hihetné, hogy a magyar film legalább egyszer az évben ünneplésre méltó. Ehelyett, ahogy fogalmaz, a megnyitót apró műsorszámokkal színesítik. Ilyenkor szokott Illényi Katica is előkerülni. Ugye emlékszünk hasonló történetre: Gothár Péter Magyar szépség című filmjét nem láthatta a közönség, annak ellenére, hogy szemérmetlenül nagy állami támogatásban részesült. Lassan, úgy látszik, az összes mozifilmet eldugják a néző elől, hogy ne terhelje a proletárt a magasművészet. Csak akkor ugye azt a 4-5-6 vagy még több évi milliárdot ne tessék kiosztani eközött a sok naplopó között!
Herendi a reklámfilm-szakmából érkezett, természetesen egy öndicsfénytől sugárzó kvalitáson aluli senkiházi, ahogy bárki a magyar filmgyártásban. Biztosan megszavaztatja magának nemsokára a filmes Kossuth-díjat, ahogyan azt Grunwalsky Ferenc tette, mikor éppen felterjesztői pozícióban volt.
Most indulok a Joshua Redman koncertre: remélem, ahhoz a Herendi féléknek semmi köze és majd jól megterhelnek zenével.
Utolsó kommentek