
A marketingigazgató találmánya szerint fél éven át a Margitszigeten lévő Úttörőstadionhoz (nevezzük csak így, régi emlékeire támaszkodva biztos Demján is így nevezi) kellene csatlakoztatni Budáról egy fél pontonhidat, majd onnan kellene vezetni a forgalmat a stadiontól kétszáz méterre lévő híd egyik felére, amíg a híd másik felén a felújítás zajlik; aztán fordítva. Hát igen, Demjánék a városért folytatott harc hevében egy forgalomtól elzárt területen (a Margitszigeten) is keresztülvezetnék a főváros egyik legjelentősebb gépkocsi-áradatát. A város csak úgy menekülhet meg, ha a haladás biztosított. De mitől is kell megmenekülni? Ha nem lenne világos, attól a csapástól, hogy nem lesz olyan egyszerű a WetEndig eljutni, ahol a hír szerint „a Margit híd lezárásakor megnyitják a Nyugati tér mellett Budapest legnagyobb kapacitású P+R és P+B parkolóját, a Margit-templom mellett található fejlesztési területen”.
Jajj jajj! Miről is van szó valójában? Demján Sándor megvásárolta (vagy jó szokásához híven PPP fedőnéven használatba vette) azt a területet (legalábbis egy részét), ahová a Kormányzati Negyedet (mai nevén: „fejlesztési terület”) tervezték. Lehet készülni, a WestEnd oda terjeszkedik majd tova, mert azt senki nem gondolhatja, hogy a főváros közepén van a helye az ország legnagyobb P+R parkolójának – tehát azt onnan idővel elfejlesztik. Addig viszont a fél pontonhíd marha ötletével megint alkalom nyílik arra, hogy Demján Sándor a tükör előtt, klott gatyában, szűkre szorított ajkakkal elmondja néhányszor: „a nép atyja én vagyok”.
Utolsó kommentek