Vajon ki lehet a célcsoportja az IKEÁ-ban a „Knaster dekorációs kövek” néven 295 Ft/db áron árusított dunai kavicsnak? Tudom, hogy van feng shui és miért ne volna való a természetközeli életérzés a lakásokba, ezért gondoltam, én is feldíszítem e termékkel a lakásunkat.
Egy oktatási intézmény hatalmas aulájában ifjú iparművészek alkotásaiból rendezett kiállításon az egyik műremek egy nagy kupac hamuból készült, amelyet a művész vulkán alakúra formált és a közepébe piros port szórt. A márványpadlózatú aulát targonca-szerű takarító kocsival takarították és a megnyitó másnapján az említett kiállítási tárgyat szépen beszippantotta a jármű. A vezetője azt mondta, hogy úgy tűnt, mintha a kiállítás berendezésekor megmaradt kosz lenne az a bizonyos „vulkán” és gyorsan összetakarította. A meg nem értettség eme hivalkodó példájából kiindulva a mintaként haza hozott „Knaster dekorációs követ” nem merem kitenni az étkezőasztal közepére, mert félek, hogy a család többi tagja szépészeti szándékaim ellen fordulna. Elajándékozni viszont nem lehet árcédula nélkül, mert a megajándékozott még azt hihetné, hogy sima parti kavicsot vittem neki, nem pedig gondos utánjárással válogatott dekor-kavicsot.
Egyébként is nehezen tudom elképzelni, hogy mondjuk a Margitszigeten összekaparászott kavicsot egy nemzetközi bútoráruház-lánc hogyan szerzi be, és hogyan rögzíti raktárkészletében. Egyáltalán, mennyi a parton felszedett kavics áfája és a természetben begyűjtött jószágnak milyen úton kell ahhoz végighaladnia, hogy áru keletkezzék belőle? Ebből a szempontból az IKEA a „Knaster dekorációs kövek”-kel bizonyosan a legrövidebb utat járja be: felszedi a földről és kiteszi a pultra. Innen már csak egy lépés, hogy legközelebb a kutyaszar is ott legyen a dekor-kavics mellett. Mert ugye amíg szar van, addig veréb is van.
Utolsó kommentek