Hányadik alkalommal teszi meg az ORTT, hogy nyilvánvaló magán érdekek mentén lép át a törvényen és dacol annak az elveivel?! Miért teheti meg ez a pártdelegáltakból álló alja népség, hogy nem írja ki a kereskedelmi rádiók frekvenciájára kötelezően kiírandó pályázatot, miért van lehetőségük egyéni belátásuk szerint cselekedni?
Érdemes rögtön a legdurvább esetet felemlítni, már csak azért is, mert alig volt visszhangja annak idején. Miután 1997-ben elindultak az országos kereskedelmi televíziók, igen gyorsan jelentős összeg halmozódott fel a műsorszolgáltatási díjakból az ORTT kasszájában. Az összeg dagasztásához az akkor már régen működő kereskedelmi rádiók éves szinten több milliárdos befizetései is hozzájárultak. Ennek a pénzmagnak számos célt kellett volna szolgálnia: filmek készülhettek volna belőle, közszolgálati műsorszámokat támogathattak volna, stb. – vagyis a rendszer értékteremtő oldalára kellett volna visszafolyatni. Nos, ezt a hihetetlen mértékű forrást az ORTT igyekezett megforgatni; csakhogy a befektetés nem sikerült, úgymond a közvagyon eltőzsdézésére jogosítvánnyal nem rendelkező hivatalnokok eltapsolták a magyar kereskedelmi televíziózás első néhány évének állami bevételét. Az ORTT mégis működhetett ugyanolyan felállással tovább.
A hosszas bűnlajstrom legbizarrabb epizódja volt, amikor a Pannon Rádió szerkesztősége kettészakadt és sokáig kettő Pannon Rádió sugárzott egyazon frekvencián. Érdekes hangjáték-szerű performanszt hallhatott ekkor a rádióhallgató, amit vélhetően a testület tagjai is élveztek, hiszen jóideig nem léptek közbe. A Tilos Rádióval folytatott üzelmekről külön könyvet lehetne írni, amelyben a gyávaság, az elvtelen kicsinyesség, a zsaroló nagyhangúaknak való behódolás és egyéb remek emberi tulajdonságok szőnék a vezérfonalat. A Tiloson keresztül könnyen lemérhető az ORTT elfogódottsága, hogy a részeg műsorvezető ügye miatt kiszabott szankciókkal szemben mennyire nem dorgálták meg például a tőkével rendelkező, befolyásos vezetői körrel büszkélkedő testes rádiókat. Többek között a gyorsan elhaló Boros-Bochkor ügyre gondolok (feszítsenek ki damilt fejmagasságban a Critical Mass biciklis felvonulás hatalmas tömege elé – javasolták ezek a terepjárós marhák).
Nincs értelme a történeteket tovább sorolni, mert egy olyan médiaközegben, ahol a kereskedelmi televíziók és rádiók pusztán nyereségmaximalizálás céljából vannak jelen, az értékteremtés is csak az érték=pénz erősen redukált képletét fogja jelenteni, médiahatósági asszisztenciával. Már 3. éve nem nézünk TV-t itthon, de biztosra veszem, hogy hétköznap délelőttönként ma is azok az idióta, baromi drágán betelefonáltatós álvetélkedők futnak (nem tudnak konkrét műsort kitalálni). A család egyik dédnagymamája múltkor arra panaszkodott, hogy betelefonált egy ilyenbe, és negyven valahányezres lett a hívás összege a következő havi számlán, holott csak 280+Áfa volt a képernyőre kiírva (biztos meg van az oka miért, és ha per lenne az ügyből, valószínűleg tudná fedezni magát a társaság). Vagyis délelőttönként a kisnyugdíjasokról szívják le az utolsó otthonkát is ezek a szarházi televízióadók, nettó rablás folyik a képernyőn keresztül és ehhez az ORTT asszisztál.
„Most vagyunk abban a pillanatban, amikor még biztosíthatjuk azt, hogy Magyarországon országos, földfelszíni, magántulajdonú rádiózás lehessen” – mondja az egyik ORTT tag a Sláger- és Danubius- rádiók frekvenciájának meg/nem-pályáztatására reagálva. Nem értem ezt a mondatot, és azért nem értem, mert a magyar magántulajdonú televíziózásra és rádiózásra ebben a formában egyértelműen nincsen szükség. Azt viszont látom, hogy az RTL Klub és a TV2 másodszorra fordul a mindenek felett álló testülethez, hogy nagymértékben csökkentse a műsorszolgáltatási díjaikat. Eleve különös, hogy a két országos lefedettségű kereskedelmi televízió mintegy szindikátust alkotva egyszerre megy az ORTT-hez, mintha erődemonstráció jellege volna a dolognak. És persze ne legyen illúziónk: idővel meghallgattatik a fohászuk és lesznek bőven szavak, amiket az érintett két adó majd indokokká nemesít hírműsoraiban.
Apropó, tudja mindenki, hogyan dönt az ORTT például egy frekvenciapályázat elbírálásáról? Először kényelmesen megbeszélik a tagok valamelyik heti ülésen (mert egy héten egyszer mennek be dolgozni, nyáron egyszer se), hogy melyik pályázónak szeretnék kiosztani a frekvenciát, majd a beadott pályázatokra azután írkálják rá a pontszámokat. Ennek fordítva kellene menni: először pontozni a pályázatokat, a pontok alapján a sorrendet felállítani és végül kihirdetni a nyertest. Ez a tarthatatlan döntési metódus akkor sem változik, ha bíróság mondja ki, hogy szabálytalan volt egy eljárás.
Azt a viccet már el sem mesélem, hogy bemegy az ORTT a Parlamentbe és felolvassa az éves beszámolóját… Sajnos a rákos sejt organikus eredetű, kipusztíthatatlan. Az ORTT is valahogy így tenyészik, nincsen hatással rá semmi. Káros, de ott van és küzdeni kell vele, ám végül csak a gazdatesttel együtt szűnik meg létezni.
Utolsó kommentek