A magyar villamosrendszer üzemeltetői NEM szeretik a szélerőműveket. Az a bajuk velük, ami a cikkben is benne van burkoltan: nem tervezhető az általuk termelt elektromos energia. Tehát nem lehet azt mondani, hogy oké most kérek ettől az erőműteleptől x megawattot, mert lehet hogy azt mondják hogy nincs szél. Nyilván van megoldás, a németek is meg tudták oldani, gondolom a kulcsa egy fejlettebb villamosenergia-irányítási rendszer, de ilyenünk meg nincs és biztos rengeteg pénzbe kerülne, ami szintén nincs. Tehát marad a nem tervezhető energiák kirekesztése.

Rá lehet guglizni, hogy ki hozta létre a MAVIRT. Vagy még azt sem kell, csukott böngészővel ki lehet találni. Welcome to Abszurdisztán.

"A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (MAVIR) Zrt. ráadásul úgy értelmezi a rendeletet, hogy előző nap, negyedórás intervallumokra kell megadni a másnapi termelési tervet, és naponta kell kiszámítani az eltérést is."
Ennek fizikai okai vannak, de már sok helyen elmondtam részletesebben. A hálózati terhelést mindig ki kell egyenlíteni, különben az energia szállítás hatásfoka leesik...
Elismerem, hogy abszurd elvárás egy nappal előre negyedórára pontosan tudni, hogy mikor milyen szél lesz, de Magyarországon egyelőre nincs szivattyús tározóerőmű.

"Mert ki az, aki egy hónapra előre, negyedórás bontásokban hajszálpontos időjárási előrejelzéssel rendelkezik?"
Nem ezt írta, csak másnapra és utólag kell az 1 hónapos eltérést számítani.

Valakinek állnia kellene annak az erőműnek a költségét, ami ugrásra készen áll, amikor nem fúj a szél. Amennyiben ezt nem hajlandó a Magyar Szélenergia Társaság kifizetni, annyiban ezt ne várja el a MAVIR Rt.-től ingyen.

De pl: lehet, hogy elvárható lenne ennek megoldása a Magyar Államtól (azaz tőlünk, adófizetőktől). Akkor ezt kell hajtani, és nem magyar szokás szerint mérgelődni. Vagy üzletet kötni egy gázerőművel, hogy kisegítse a szélkerék-parkot, ha nem fúj a szél. Nem lenne olcsóbb, mint büntetést fizetni??

Már nem azért, de én olyanról még nem hallottam, hogy az energiát effektíve TÁROLNI lehetne. Valaki ezek alapján magyarázza el, mit jelent a szivattyús tározóerőmű, ami az előző komment szerint sokat javítana a helyzeten.

Valakinek állnia kellene annak az erőműnek a költségét, ami ugrásra készen áll, amikor nem fúj a szél. Amennyiben ezt nem hajlandó a Magyar Szélenergia Társaság kifizetni, annyiban ezt ne várja el a MAVIR Rt.-től ingyen.

De pl: lehet, hogy elvárható lenne ennek megoldása a Magyar Államtól (azaz tőlünk, adófizetőktől). Akkor ezt kell hajtani, és nem magyar szokás szerint mérgelődni. Vagy üzletet kötni egy gázerőművel, hogy kisegítse a szélkerék-parkot, ha nem fúj a szél. Nem lenne olcsóbb, mint büntetést fizetni??

Felteszem az első naiv kérdést az érdekekről: kinek az érdeke az, hogy Magyarországon állami támogatással (garantált dupla átvételi ár a nagyker árhoz képest) tegyék gazdaságossá a szélerőművek üzemeltetését, ami amúgy gazdaságtalan lenne? (forrás: a kulcsi szélerőmű honlapja, üzemeltetési tapasztalatok) A kérdést rögtön meg is válaszolom: a szélerőmű gyártók és a zsebükben levő politikusok érdeke, senki másé.

Minden idióta azt hiszi, hogy a szélenergia környezetbarát, mert hát ingyé van. Ez utóbbi igaz is, az aprócska probléma csak az, hogy a szélerőmű nincs ingyen és mivel elég kicsi az energiasűrűség, ezért k. drága. A pénz jórészt nem fagyira kell, hanem a gyártására és az anyagokra, amit pedig nyugodtan le lehet fordítani energiára és kiderül, hogy a szélerőmű nem is olyan környezetbarát, hisz már az is az élettartama feléig tart, mire annyi energiát megtermel, amennyibe a telepítése került és akkor még az üzemeltetésről szó sem volt. Ráadásul hozzá kell számolni a szükséges tározós erőművek, vagy rosszabb esetben gázturbinás erőművek költségeit is (újabb hatalmas energiamennyiség), merthogy ez a fránya szél nem akkor fúj, amikor a teljesítményigény jelentkezik. Itt jegyezném meg, hogy a MAVIR nem szórakozásból kér ilyen-olyan ütemterveket, hanem azért, mert így tudja működtetni a rendszert. Ez a probléma persze nem áll fenn, amíg 1% a szélenergia részaránya, de folyamatosan nő és ezért lépni kell. Pl építeni kéne egy szivattyús tározót, amit persze a környezetvédők folyamatosan fúrnak. Egyébként jobb is, ennyire nem vagyunk gazdagok, inkább bővítsük Paksot a duplájára, annak értelme is lenne.

Végül még megjegyezném, hogy még véletlenül sem véletlen :), hogy a nagyarányú szélenergiatermelők tengerparttal rendelkeznek, ott ugyanis általában gazdaságos, de azért ott sem akkora királyság ám, mint ahogy elsőre kinéz. Érdekes módon pl Finnország most épít egy b. nagy atomerőművet és a németek is kezdenek ráérezni, hogy k. szar ötlet volt a környezetvédők hőbörgése miatt elhatározni az övéik bezárását.

Zlatan!
Van két tó, az egyik magasabban, mint a másik.
Amikor sok az energia, akkor szivattyúkkal vizet pumpálnak a felsőbe. Amikor meg kevés, akkor vízturbinákkal (felsőből alsóba) áramot termelnek.

Sajnos erre Magyarország kevésbé alkalmas, mint pl: Ausztria

Kb azt akartam megfogalmazni ami Nevem. Ez a törvény azért van, hogy a szélenergiások az energiájuk rapszodikus mivolta miatt keletkező értékcsökkenését ne hárítsák át a kötelező átvevőre.

Az lenne piacilag a korrekt, ha a szélenergiát nem támogatnák, nem lenne kötelező átvenni, az ára pedig ennek és a változékonyságának megfelelően alacsonyabb lenne mint pl egy gázerőmű esetében. Ekkor lehetne üzleti tervet építeni arra, hogy valaki szivattyús víztározót épít, akár a saját pénzén, vagy gázerőművek megjelennek a piacon áramvásárlóként, és megveszik a sajátjukénál olcsóbb széláramot, majd továbbadják, kiegészítve a sajátjukkal már mint tervezhető áramot. Számításaim szerint 1Kwh áram migrálása rossz időpontól a jó időpontra akkumlátorral 80-95 ft többlet költséget okoz, egy megvalósult német szet költségei alapján ott kb 5ft.

Jelen keretek között az képzelhető el, hogy a szélenergiások a szélkerék lábához telepítenek egy földgázzal működő aggregátot és ha a szél szemét módon eltér az előrejelzett értéktől, akkor rádolgoztatnak az aggregáttal.

A másik lehetőség, hogy a szélenergiát kizárólag vezérelt áramként lehet eladni, ami a piacon kb fele a normálnak. Itt a lóláb tényleg ott lóg ki, hogy a szélenergiások egy "silány" terméket akarnak drágán eladni, és ehez kell a kampány, az erkölcsi megdolgozás, meg az állami támogatás.

Erre több megoldás lehetne. Valamennyire megérthető a villamosművek álláspontja is, mert egy hőerőművet nem két perc elindítani, így neki tuni kell tervezni, hogy mindig álljon rendelkezésre megfelelő mennyiségű energia. Meg kellene oldani valahogy a szélenergia megfelelő tárolását, vagy a fogyasztók felé történő értékesítést akkor, amikor van.

Akkor lenne korrekt a cikk (már, ha Portugáliát emlegeti), ha leírnák azt is, hogy ott hogyan oldották meg a szélerőművek ingadozás-kiegyenlítését (és ez mennyibe került, és ki fizette ki.)

Szivattyús energia tározó:

www.zoldtech.hu/cikkek/20061030szivattyustarozo

bekeszabolcs.spaces.live.com/blog/cns!AE879DA93864EC73!179.entry

Bármennyire is furcsa, a széenergia hasznosítása, kiegyenlített felhasználásához a SZET-en keresztül vezet az út. Tehát először rombolni kell (erdőt6hegyet) hogy a zöldenergia használható legyen normál körülmények között. Sajnos nem vagyunk abban a szerencsés helyzetben mint pl Ausztria, ahol a sok magas hegy meg völgy között báérhol lehetett találni lakatlan vidéket, műveletlen területet és itt alakíthatták ki az energia tározót. A hegyeink a határok túloldalára kerültek, mi meg itt maradtunk a lavór alján.
Ha Ausztriább an kirándulnak és heyget másznak sok helyen láthatnak apró "tengerszzemeket" a hegy tetején. No azon a szivattyús energia tározók felső részei. Innen eresztik le a vizet, energiát termelve vele akkor, amikor pl. nincs elég szél által ternelt energia. Így kiegyenlített a készlet, akínálat fedezi a keresletet.
Mikor sokat fúj a szél, de nincs szükség a sok áramra, akkor pumpálják fel vele a vizet, mikor fordított a helyzet, akkor leeresztik.
Egyszerű, de nagyszerű.

Én látom a másik oldalt is: ki szeretné, ha (a) szélcsendes időkben néha nem lenne villany a lakásban, (b) 2-3 Ft-tal többe kerülne az áram kWh-ként? Mert ha nincs menetrend vagy nagyon bizonytalan, akkor sokkal több készenléti kapacitás kell, azért pedig a MAVIR elég sokat fizet. A gyorsan bekapcsolható és felpörgethető erőművek gázzal mennek, a szénerőművek olcsóbbak, de sokkal kisebb a gradiensük (lassan változtatható a termelt áram mennyisége). A MAVIR a rajta átfolyó pénzmennyiséghez képest szolídan nyereséges, persze ettől függetlenül a tulajdonosi szerkezet "nem szerencsés".

"Zlatan 2008.09.03. 08:47:54
Már nem azért, de én olyanról még nem hallottam, hogy az energiát effektíve TÁROLNI lehetne. Valaki ezek alapján magyarázza el, mit jelent a szivattyús tározóerőmű, ami az előző komment szerint sokat javítana a helyzeten. "

Szerintem a szolitonokról sem hallottál, de azért léteznek és a távközlés jövőképét formálják éppen.

A szivattyús tározóerőmű pedig azt jelenti, hogy a fölösleges villamosenergiável szivattyúkat hajtanak, amelyek vizet tolnak fel pl. egy folyóból egy hegyen létesített víztározób, majd amikor energiatöbblet kell, a szivattyúk leállnak, a hegyen tárolt víz pedig lezúdulva egy vízerőművet hajt. Ennyire egyszerű. Pedig nem halottál róla. És mégis mozog a föld. Stb.

És úgy nem lehet üzemeltetni, hogy NEM csatlakozok bele a MAVIR hálózatba? Csak magam használom az áramot, amit termelek és kész. (olyan fogyasztókra kötöm, amelyek nem igényelnek folyamatos ellátást) Vagy ez tilos lenne?

Piaci alapon átvenni, ez jó! :-)
Hadd mutassak rá olyan alapvető összefüggésre, hogy támogatás nélkül nyilván soha nem lesz gazdaságos sem a szél, sem a naperőmű. Ha támogatják, több épül, csökken az ára, előbb-utóbb pedig piaci áron is képes lesz termelni. A támogatási rendszereket eszerint alakítják ki. Általában. Az, hogy az aktuális politika (és ezt nem csak Mo-ra értem) mit művel, az más kérdés.

1. A jelenlegi (100-110 USD) olajár mellett már megéri szélerműveket üzemeltetni. Az olajár növekedése pedig igen valószinű hosszútávon.

2. Nyilván az atomermű az egyik legjobb megoldás a villamos energia termelésére. A probléma vele az, hogy borzalmas energiamennyiséget termel, aminek a szétosztása nagyon komoly hálózatot igényel. Ja, és a horror bekerülési költség, meg a sok tudatlan paraszt sivákolása, hogy Csernobil.

3. Ha nem minden szélerőművet az Nyugat-Mo. egy igen jól körülhatárolt területére építenék, akkor nem lenne olyan nagy probléma a tervezhetőség. Valahol mindig fúj a szél. Meg azért nálunk is van egy-kér hegy/domb, ahová lehetne építeni tározó-erőműveket.

4. Ha az embereket üzletileg nem teszik érdekelté a környezetbarát energia termelésében, akkor szarnak rá.

5. Véleményem szerint ha egy szélerőmű árát elköltenék az adott környéken takarékos villamos gépek, izzók, stb. beszerzésére, valamint szigetelésre, akkor az összenergiamegtakarítás több lenne, mint az erőmű csúcsteljesítménye. (Ez csak feltételezés.)

És hozzátenném, hogy minél nagyobb a magasságkülönbség, annál kevesebb víz kell az egészhez.

Elég sok helyen előkerült már a téma. Aki akar, utánakapirgál. Röviden a lényege: az elektromos rendszerben a fogyasztást és a termelést mindig pontosan azonos szinten kell tartani. Ez klasszikus erőművekkel viszonylag egyszerő, mert ugye mindenki be van táblázva, hogy mikor és mennyit termelhet: az előre nem látható fogyasztási ingadozásokra pedig gyorsan üzembe helyezhető tartalékkapacitásokat lehet lekötni.

Ilyen tartalékkapacitást jelentenek a vízerőművek és gázturbinák.

Ha a termelési oldalon megjelenik egy eléggé kiszámíthatatlan termelő (szél), akkor meg kell növelni a gyorsan bevonható lekötött tartalék mennyiségét.

Itthon gyakorlatilag az összes rendelkezésre álló tartalék le van kötve. Effektíve nincs több, elfogyott, kész, kaputt. Aki kiszámíthatóan kiszámthatatlannál is jobban rendetlenkedik, az zavart okoz, és bizony fizesse meg a zavar árát. A fogyasztók és adófizetők már úgyis elég sokat fizettek a tartalékok lekötéséért - az efféle erőművek akkor is pénzt: rendelkezésre állási díjat kapnak, ha nem termelnek, ugye. Erre még rá a megemelt átvételi ár - hogy ez _így_ kinek éri meg igazán, lehet találgatni.

Azok az országok, ahol sok a szélenergia a rendszerben, mind megoldották a tartalékkapacitást. Pl. az osztrákok dúskálnak a vízerőművekben. A németek vegyesen használnak vizet és gázt (meg SZET-et), de náluk hosszú távon már erősen limitált a bevonni tervezett szélenergia mennyisége.

Nálunk, ugye, víz híján csak gázzal lehet tartalékot képezni. És akkor már ott is tartunk, hogy mennyire függ a villamosenergia-rendszerünk az importált gáztól.

És akkor a végére egy alternatív összeesküvéselmélet a fentebbiek mellé: vajon hogyan fonódik össze a mamut gázerőművek építését meg extra gázimportot kóstolgató érdekszféra a szélerőművesdivel és az atomellenességgel, nomeg mennyibe is fáj ez stratégiailag meg pénzben... Lehet agymolni.

Kérdem én a kedves fogyasztót:
9Ft/kWh-s paksi áramot, vagy 24Ft/kWh-s megújuló energiából (szél, bio) származó villanyt akar fogyasztani?
A német tengerparti szélerőművekkel példálózni meg nem éppen bölcs dolog, mert a tengerparton, sokkal gyakrabban fúj a szél, sokkal egyenletesebben, stb.
Menetrend nem tartási büntetést meg nem csak a szélerőműveknek kell fizetni, hanem minden más erőműnek is!
Sőt gázüzemű erőműveknek pedig a gázfogyasztási menetrendet is le kell adniuk és tartani kell. 8% -os eltérés esetén erre is büntetést fizetnek.

csatlakozom Névhez: szerintem a posztírónak sincs fingja sem arról, hogy a fenti szabályozás az most EU-konform-e vagy sem. majd ha látjuk a német meg portugál szabályozást, akkor tudunk érdemben bármit is mondani, anélkül ez szimpla hangulatkeltés.

A magyar villamosenergia-rendszer kb. 1000 MW szélkapacitást ki tudna szabályozni, bármiféle tározó/új gyorsindítású erőmű stb, azaz bárminemű komoly beruházás nélkül

csak:

1. a MAVIR-nak nem az MVM tulajdonában kell lennie
2. kicsit komolyabban kellene dolgozni; inkább úgy fogalmazok, hogy a megszokotthoz képest más módszereket is alkalmazni kéne

RekZoli!

Dehogynem. De az nem ilyen nagy üzlet, a cikk sem erről szól. (És akkor tényleg magadnak kell megoldani a tárolást, és nem várhatod el másoktól.)
Egyenlőre a konnektorból jövő áramnál semmi sem olcsóbb... :-( (lesz ez még máskép is. Majd)

Rive:
"Nálunk, ugye, víz híján csak gázzal lehet tartalékot képezni. És akkor már ott is tartunk, hogy mennyire függ a villamosenergia-rendszerünk az importált gáztól."

Erről jutott eszembe, hogy azért nézhetjük a jó oldalát is:
Ha lenne erősebb szélerőmű kapacitás is, akkor azért ugye összességében kevesebb gázt kellene felhasználni, nem? Többet semmiképp...
Tegyük fel, hogy lényegesebb szintre emelkedik a kiszámíthatatlan szélbetáplálás: a gázzal ha pillanatnyilag a mostani helyzetet meg tudjuk oldani, akkor abban az esetben, ha több a szélbetáp, akkor pusztán csökkenteni kell a gázbetápot, nem?

Becquerel!
Jó ötlet lenne (és csak akarás kérdése), hogy a lakosság vegye fel a +áramot kapcsolt energiával. Magyarul használjuk sokkal jobban ezt az áramot.

Persze, ehhez egyrész meg fejben, és gazdaságilag érdekeltté kéne tenni a lakosságot (hogy használjuk is ezt az áramot) (Pl: mosógép, mosogatógép, kismama akkor vasaljon otthon, stb...)

De gondolom nem a MAVIR hozza a törvényeket. (de, védeni sem akarom őket...)

...azért azt ne feledjük, hogy a villamos energia minőségi jellemzői éppen a feszültség és a frekvencia (már a hullámformáról ne is szóljunk). Itt a szélenergia határozott hátrányban van minden más technológiával szemben. Piaci mechanismusok tehát kiszorítanák.

A szélerőművek által termelt energia l o k á l i s felhasználásáról Mországon nehéz szólni, hiszen ehhez jóval több együttmüködési képesség kellene a klf. területek között. Elsősorban a mezőgazdaság jóval alacsonyabb minőségi igényű energiafelhasználása jöhet szóba.

Ami az osztrák vízenergia "környezetbarátságát" illeti illeti... hmmm... ott is volt egynémely rút dolog (Reschensee szintjének megemelése 26 m-el az 50-es években, stb.). Természetesen a zöldek ott sem lelkendeznek a "Speichersee"-k létesítése eránt (a Venter Tal a következő kiszemelt hely Tirolban: Rofen-ban csak a gátőr marad ?).

Napsugaras szép napot Mindenkinek :)

RekZoli!

A gond, hogy akkor is fizetni kell a gázosoknak, ha nem dolgoznak (hanem "csak" készenlétben állnak). Hiszen ők azért vették az erőművet, hogy termeljenek vele, nem azért hogy készenlétben álljanak (ingyen).

No, ha ezt bevállalja a Szélerőműtársaság, már nem is akadékoskidik a MAVIR, és tudja tartani a menetrendet. Akkor nincs probléma.
A vita arról folyik (lásd cikk), hogy ennek árát ki állja.
- a (egyébként is támogatott) szélerőművek
- vagy mi, fogyasztók, az áramárban.

Még 1:

Ha legalább vízerőműveink lennének talán elkerülhető lenne a SZET. meg kéne építeni nagymarost, meg még két vízerőművet a Dunára, lévén vállaltuk a zUnió felé a Duna hajózhatóvá tételét... de ez már más téma.
Majdnem lett egy közös vízerőművünk a Horvátokkal/Szlovénekkel már nem emlékszem:( melyikkel, csak a zöld lobbi meghiúsította. cserébe a H/Slo kicsit meszebb vitte tőlünk de megépült...

RekZoli: a jelen fogyasztási és termelési szerkezet mellett az extra szélenergia (és a mellé felhasznált/lekötött gáz) sajna csak minimális mértékben csökkenti a fosszilis felhasználást, ugyanakkor bebetonozza a gazfogyasztást - valamint az atomenergia szerepe ellen hat. Ez utóbbi irányban hosszú távon akár még növelheti is a CO2 kibocsátást.

Ahhoz, hogy a szélenergia ténylegesen hasznunkra lehessen a gáztól való függésünk további növekedése nélkül, mind termelési, mind fogyasztási oldalon növelni kellene a rugalmasságot _és_ megörizni közben a nukleáris kapacitást, mint alaperőművet.

Azaz igenis SZET, még ha országhatáron túl is: meg mellé a mainál jóval rugalmasabban vezérelt fogyasztók tömege.

Ja, és közben mellékezen úgy átalakítani a hálózatot meg a rendszerirányatást, hogy ezt el is bírja. Ez se két fillér.

becquerel!

Mégis megmondanád miből szabályozzon ki a magyar rendszer 1000MW-ot? nyáron amikor 6000MW+ a terhelés és évről évre növekszik, erőmű nem épül, a blokkokat karban kell tartani..
Elvileg persze kb 8000MW kapacitás van az országban, de vannnak régi elavult blokkok amiket már bontanak. lásd Dunamenti...
Úgyhogy nekem nehezen jön össze ez az 1000MW.

RekZoli // Nem tudod üzemeltetni. Először is építési engedélyt kell szerezned rá, ami vlsz, nem vagy nagyon nehezen fogsz megkapni.(Ez nem egy sufni, vigyázz!) + szakhatósági engedélyek kellenek, amit viszont vlsz. ugyancsak nehezen fogsz megkapni.
És ha megcsináltad mégis, csak akkor tudod használni, ha fúj a szél. Különben mégis a Démász Émász stb. áramot kell használnod. Tározni hogy fogod?

Egy muksót, itt tölünk nem messze most büntettek meg, és szereltették le vele az egész kócerájt, pedig működött, láthatóan, kb. 1 évig.

Az energiatárolás sokkal egyszerűbb módja lenne, ha a szélenergiából hidrogént fejlesztenének, majd amikor szükség van az áramra, ezt a hidrogént égetnék el...

No itt a SZET működési elve:

leifi.physik.uni-muenchen.de/web_ph08_g8/musteraufgaben/10d_energiespeicher/pumpspeicher/speicher01.jpg

Nem is tudom már, hogy hol olvastam, talán a NÉS vitaanyagában, ami végül "természtesen" nem került bele a végső anyagba, hogy Mo-n 1000 MW beépített kapacitásig simán meg lehet oldani a szélerőművi termelést, mindenféle rendszerbizonytalanság nélkül, anélkül, hogy a szélerőműveket kiegészítenék pl. hidrogéncellákkal, vagy gázturbinákkal. Az egytelen ok, amiért nincs is, mert a hatalamasok és a lobby (MAVIR/MVM .......stb) így akarja. Nyilvánvaló érdekeket sért. Welcome to Hungary

Magadnak telepíthetsz szélerőművet, egy v pár millából kijön és 10-15 év után megtérül, magasabb energiaárak mellet még hamarabb is megtérülhet.
Csak először meg kell harcolnod érte a szomszédokkal. és a helyi önkormányzattal, Nem midenütt fér bele a város/faluképbe a 10m magas torony az udvaron, és a szomszéd se fogja szeretni a zaja miatt.

Pontosan erről szól a Greenpeace 1000(mw) Szél kampánya , ha egyetértetek velünk írjátok alá az online peticiót!

www.greenpeace.hu/index.php?m=peticio&alm=2&peticio=4

Biztos mindent elmondtak az előttem szóló energetikus kollégák.
Én csak annyit mondok, hogy valóban nem lehet Paksot kiváltani, mert a szél az olyan, hogy megáll, és akkor sötét van, nincs folyóvíz, nincs semmi. A másik pedig, ha mégis folyamatosan fújna a szél, akkor sem szeretnék egy ilyet a házam közelébe, mert zajos és sok kell belőle, a harmadik pedig, hogy én mintegy másfél éve, akkori adatokkal kiszámoltam, hogy kb 8000 darab kéne belőle, amiből ha naponta építesz egyet, 22 évig tart, és addigra az elsőt gyakorlatilag építheted újra, mert lejár a szavatossága.
Meg drága is ám, nem is akármennyire.

Amúgy ahogy a magyar politikai viselkedésmódot figyelem, valamelyik párt azzal fog nyerni a választásokon, hogy a Kiskunságon felállít 8000 nagy ventillátort, és velük szemben 8000 szélerőművet, és mintegy "zölddé" konvertálja a piszkos atomenergiát :)

egy háztartási méretű kiserőmű (50 kva alatti teljesítményt jelent) egyáltalán nem olyan drága, valóban 1-2 millért már egész helyre kis szélerőművet lehet faragni inverterrel együtt, és akár 1 millás állami támogatást is kaphatsz rá, plusz ha visszatáplálsz (tehát ha több áramot termelsz mint amennyit fogyasztasz) akkor az áramszolgáltatónak kötelessége átvenni tőled, a vételár 85 %-áért, éves összesítésben, ez azért annyira nem hangzik rosszul, szerintem, ennyit a köcsög multik lobbijáról. ja, és nem állami pr-os vagyok, ezek tények :)

"tervezhető az általuk termelt elektromos energia. "
Hát, hasonlít a vitorlázásra. Amikor megjelentek a belső égésű motorok (az első leírások szerint a rabszolgák :))) ) a szélenergiától függetlenül lehetett hajókázni.

Nodeha (ezmilyenszépszó!) az energia termelés odkell adni a országos hálózatnak, azmár hip-hop szívás (és milyen szééépen irva is vagyon) mert csak.
Ebből következik:
1. A sufnituning miatt kell a szélerőmű (pár tonnás a kicsike, meg pínze is kerül rendesen) esetleg a bojleres melegviznek.
2. A megtermelt szinteingyé enegiát tárolni KELL vagy miafene. Akumlátort alájuk.
3. Hanyagolni kell a főbb áramelosztót (itt magát a miniistent) és a csirkéket meg a melegházat pátyolgani az áramból.

ja, és a gyártócég bemenetrendezi a fogyasztónak a cuccost, háztartási méretű ke esetén meg elég a havi bontás, ott a 30 %-os eltérést se kéri rajtad számon a kutya se, mivel éves összesítés van, mint a sima mezei fogyaszónál.

bir:

én megnézném azt, ahogyan 1000 MW-ot kiváltanak üzemanyag cellákkal...
az rettentően drága technológia, az élettartam is kérdéses, ráadásul én jobban félnék annak a rengeteg hidrogénnek a tárolásától, mint egy atomerőműtől a közelben...

Több szélkereket!

Ez senkinek sem jó. Fel kell robbantani az összes szélturbinát és szénerőművel kell áramot termelni. Az tökéletesen szabályozható...

Gera, addig olvastam az írásodat, hogy "Minden idióta azt hiszi, hogy a szélenergia környezetbarát, mert hát ingyé van"
Számomra innentől szart sem ér amit írsz.. vissza ne kérdezz miért!

Többieknek; talán nem spanyolviasz amit írok, de én Németországban nagyon sok szélkereket láttam a tengertől messze, lenn délen is..
Másrészt nem muszáj hegyi tó az energia tárolásához, van nekünk egy óceán a fejünk felett, méghozzá a légkör.
Az Index Totalcar rovat tele van (ez ugyan a közlekedésre vonatkozik, de az is energiaigényes) különféle alternatív megoldásokkal, pl sűrített levegős hajtás, állítólag nagyon hatékony, vagy a hidrogénüzemű hajtás, ez is nagyon hatékony. Vagy műbenzin gyártás (ide is kell az energia..) szénből, alkoholgyártás cellulózból. Mi van ha a szélkerék eleve légsűrítőt hajt, kihagyva minden elektromos rendszert? Semmi.. csak akarat kell hozzá!
Kisebb, csak 100m-re (bárhol!) lefúrt vízkutak 20C fokos vize+sűrített levegő kombó már vidáman elhajtana egy kisebb közületi stirling motoros erőművet, amely aztán adhatná az áramot "szélcsendes időben", amely egyébként nagyon ritka a közhiedelemmel ellentétben (mondom ezt UL pilótaként is..), lásd szinte örökmozgó kulcsi szélkekereket, vagy a tüzijátékok magasan, viharsebesen elsodródó füstpamacsait, miközben lenn teljes a szélcsend..

Szóval nem a szél, nem a SZET, és nem a törvény hiányzik, hanem a szándék a jobbá tételre. De amíg saját akaratunkból(!) gyarmat vagyunk, addig a rigó is meg a szél is másnak fütyül.

az áramszolgáltató egy gazdasági szervezet, profitmaximalizálásra törekszik, ezzel aszem nem mondok újat. ha a megújuló áram olcsóbb lenne, mint az atomenergia vagy a foszilis energia, azt vennék meg. pl amerikában néhány államban, ahol a napsütötte órák száma igen magas, már lassan versenyképes az ár, működik is. nálunk igen komoly állami beavatkozásra lenne szükség ehhez, vagy nagyon alacsony költségekre.

Bolsh: a felsorolt energiatárolási 'megoldások' mind-mind jóval többe kerülnek, mint egy tisztességesen kivitelezett SZET.

Ja, és az anyagszükségletükön, üzemeltetési kívánalmaikon keresztül jóval veszteségesebbek és környezetszennyezőbbek is.

Csak a nyers hatáasfok mentén példul a sűrítettlevegős hajtás (energiatárolás) vesztesége keletkezik egyrészt a sűrítésnél, mikoris tekintélyes mennyiségű haszontalan hő szabadul fel. A felhasználáskor ráadásul ugyanennyi hőt be kell vonnod valahonnan a rendszerbe, különben ismét csak veszteséged keletkezik. Ezzel szemben áll a valóban nagyon jó hatásfokú mechanikai -> villamos átalakítás és a villamosenergiatovábbítás.

A hidrogén alapú tárolás energiamérlege hasonlóan katasztrofális. Hatalmas veszteséged van rögtön az előállításnál a hidrogén tulajdonságai miatt. Utána a felhasználásnál lényegében megragadsz a belsőégésű motorok hatásfokkorlátainál. Ma technológiával hidrogénre a 20% szumma hatásfok már igen jó.

Egy SZET 70-80% körül dolgozik.

Ez csak a belédoltott magyar hírhedt magyar sírás..



Először is.. (lásd a post eredeti címét!) ha nincs (pl) sűrített levegő termelés szélkerékkel, akkor -"tekintélyes mennyiségű haszontalan" szélenergia a négyzeten- fütyül el a fejünk felett ténylegesen haszontalanul.
Másrészt bizonyára elkerülte a figyelmedet a =>Stirling motor.. amely ezt a felszabaduló hőt kiválóan tudja hasznosítani.. és több lépcsőben tovább sűríteni a levegőt..


Megint csak azt mondom, ha mindez nincs, akkor a felettünk céltalanul elsuhanó szélből veszteségszerXveszteség keletkezik..
Másrészt az "ugyanennyi hő" kijön egy sima mezei kútból.. lásd házi geotermikus kazánok..


Na és? Újra és újra leírom, ha elfütyül felettünk haszontalanul, akkor annak a 20%-nak is annyi mint egy bambi.. és inkább annyi, mint semennyi..

Ez biztos így van, de mint írtam, kiváltható

Pedig hazudik magának mindenki, aki nem veszi figyelembe az alternatív energiák előállításához szükséges beruházás és környezetterhelés mértékét.

Bolsh: kinek mi az alternatíva. Nekem az, hogy ésszerűen, minél nagyobb hatásfokkal minél nagyobb részét hasznosítsuk a rendelkezésre álló CO2-kímélő készletnek a CO2-intenzív termelés rovására. Neked az, hogy bármilyen áron bármilyen beruházással bármilyen hatásfokkal, de felhasználjuk, kerül amibe kerül.

Szerintem nem a Te álláspontod a zöldebb.

Beszúrásokkal javítva:


"""""Bolsh: a felsorolt energiatárolási 'megoldások' mind-mind jóval többe kerülnek, mint egy tisztességesen kivitelezett SZET.

Ja, és az anyagszükségletükön, üzemeltetési kívánalmaikon keresztül jóval veszteségesebbek és környezetszennyezőbbek is.""""

Ez csak a belédoltott magyar hírhedt magyar sírás.. ráadásul próbálom felidézni hogy a sűrített levegőn, a hidrogénen, és a stirling motoron mi a környezetszennyező... de segíts, és magyarázd el..

"""""Csak a nyers hatáasfok mentén példul a sűrítettlevegős hajtás (energiatárolás) vesztesége keletkezik egyrészt a sűrítésnél, mikoris tekintélyes mennyiségű haszontalan hő szabadul fel.""""

Először is.. (lásd a post eredeti címét!) ha nincs (pl) sűrített levegő termelés szélkerékkel, akkor -"tekintélyes mennyiségű haszontalan" szélenergia a négyzeten- fütyül el a fejünk felett ténylegesen haszontalanul.
Másrészt bizonyára elkerülte a figyelmedet a =>Stirling motor.. amely ezt a felszabaduló hőt kiválóan tudja hasznosítani.. és több lépcsőben tovább sűríteni a levegőt..

"""""A felhasználáskor ráadásul ugyanennyi hőt be kell vonnod valahonnan a rendszerbe, különben ismét csak veszteséged keletkezik.""""


Megint csak azt mondom, ha mindez nincs, akkor a felettünk céltalanul elsuhanó szélből .. veszteségszerXveszteség keletkezik..

Másrészt az "ugyanennyi hő" kijön egy sima mezei kútból.. lásd házi geotermikus kazánok..


""""A hidrogén alapú tárolás energiamérlege hasonlóan katasztrofális. Hatalmas veszteséged van rögtön az előállításnál a hidrogén tulajdonságai miatt. Utána a felhasználásnál lényegében megragadsz a belsőégésű motorok hatásfokkorlátainál. Ma technológiával hidrogénre a 20% szumma hatásfok már igen jó."""


Na és? Újra és újra leírom, ha elfütyül felettünk haszontalanul, akkor annak a 20%-nak is annyi mint egy bambi.. és inkább annyi, mint semennyi..

wikipedia 30-40%-ot ir hatekonysagra, a maradek ho formajaban keletkezik amit tovabb lehetne hasznositani (melegviz a kornyeken).

Ez az egesz azonban csak egy biztositek ha nem lenne szel, tehat ha elegge sok helyen van egy tarsasagnak eromuve akkor viszonylag ritkan kell hidrogen gyartani egetni, egyszer feltoltik a tartalyokat es kesz.

biouzemanyag a legnagyobb kamu a vilagon.

nem akarja Paksot 8000 szeleromuvel kivaltani senki, diverzifikalni kell az energiatermelest hogy senkinek ne legyen pricing powerje felettunk (gaz,szen,olaj termelo, szeleromu gyarto, atomeromu epito).

Ezen kivul vannak mar penzugyi derivativak idojarasra. Kothetsz biztositast egy penzpiaci szereplovel hogy az allami tamogatas bizonyos reszeert atvallaljak a szel-nem-fujas kockazatait. Persze ok ezt a kockazatot tovabb adhatjak pl a SZET-eknek akiknek eppen csucsenergia hiany kockazata van.(Az a jo nekik ha csucsenergia van). Ezeknek nem is kell az orszagban lenniuk.

Elároluk egy nagy titkot: a végén mindent a fogyasztó fizet meg. Ha a folyamatos energiaellátás érdekében a szélerűművek, ill. azok bizonytalan energiatermelése miatt pl. gázerőműveket kell üzemeltetni vagy egyszerűen csak tartalékban, indításra készen tartani, annak az ára is benne lesz a villanyszámlában. És el lehet gondolkodni azon, hogy akkor végeredményben mennyire olcsó és környezetbarát a szélerőmű üzemeltetése.

Ajánlom figyelmetekbe:
www.vet.bme.hu/okt/alap/vm/energ/tananyag/VIENLabor081_VMK.pdf
különösen a 17. és a 23. oldalon lévő ábrákat

Ezt én is így gondolom, sőt megtoldanám; egyenesen blaszfémia, emberiség ellen való bűntett. Ám ez olyan filozófia, amit sajnos itt nem tudunk megbeszélni, itt off..

Amiért mégis reagáltam, ezt írtam a kiinduló írásomban:
"""alkoholgyártás cellulózból."" ez első ránézésre bioüzemanyagnak tekinthető, sőt másodikra is az. De én ezzel nem a bioüzemanyag alapanyagnak adekvátan bevetett, és kizsigerelt termőtalajok "hasznosítására" gondoltam, hanem az élelmiszeralapú növénytermesztés melléktermékeire, a faipari, erdészeti hulladékokra gondoltam, amelyek ma MO-n évenkénti megtermett millió tonnái(!) hasznosulatlanul bomlanak el, haszontalan bomláshőt emittálva a környezetbe. Nna, ezek (amúgy haszontalanul elenyészendő) cellulóztartalmának gázzá, vagy alkohollá alakításához kell némi plusz bevitt energia, erre (is) lenne jó a kampányszerűen működő szélerőműkapacitás.
De "ultrakönnyű pilótaként" újra leírom, 50-70m magasságtól fölfelé már gyakorlatilag igen ritka a szélcsend..

Bolsh: Az szép, hogy pilóta vagy, és neked van elég szél fent. A szélerőművi gyakorlat viszont azt mutatja, hogy egy szárazföldi zélerőmű a névleges teljesítményének csak ca. húsz-harminc százalékát hozza, valamint több igen kényelmetlen olyan időszakról is tudunk, amikor hatalmas területeken hosszú időre gyakorlatilag nullára redukálódott a szélerőművek tényleges termelése. Hetekről-hónapokról és országnyi területekről van szó.

A cellulózalapú alkoholgyártást én is nagyon várom.

Jólvan, lehet hogy az UL technikát lepkeként cincáló permanens szél a szélturbina tonnás lapátjait meg sem moccintja.
Nosza akkor járjunk az élen az UL szélturbinák "feltalálásában", tervezésében, kivitelezésében, hisz nagy jövő előtt áll (persze a hagyományos robuszta szélkerék is..)!

A (napjainkban talán épp kitiltott..) Dalai Láma üzenete a magyar néphez:

A Dalai Láma üzenete a magyarokhoz:

" Magyarok!
Bár népük nagy múltra tekint vissza, a szabadság és a demokrácia terén még fiatalnak számítanak. A lehetőség mindazon
által eljött az Önök számára, hogy kibontakoztassák képességeiket és megmutassák a világnak szellemüket, kezdeményező képességüket. Ehhez azonban az önbizalom elengedhetetlen. Éppen ezért akármilyen nehéz is, bármilyen akadállyal, nehézséggel néznek szembe, nem szabad, hogy elveszítsék a reményt és az elhivatottságukat. Bizakodónak kell maradniuk!
Egy tibeti mondás úgy tartja: 9 kudarc 9 próbálkozást jelent.
Biztos vagyok abban, hogy egy ilyen nagy múltú nemzet fényes jövő előtt áll. Kérem, dolgozzanak továbbra is keményen, és távlatokban gondolkodjanak! Tartsák szem előtt azokat a nemes célokat, amelyek a közös érdekeket szolgálják. Az emberek sokszor - és ez a politikusokra különösen igaz- elvesznek az apró részletekben. Ez nem helyes. Gondolkodjanak távlatokban! Ez az én tanácsom. Köszönöm."

heliumballonnal lebego szelturbina

Azért jó látni, hogy a feltehetően egyoldalú információkkal bíró, de annál felháborodottabb (pedig indulatból írni ritkán jó) blogíró véleményét általában visszafogott és fórumhoz képest objektív véleményekkel árnyalják. 1-2 dologban hadd kapcsolódjak a vitába:

1. A szélerőmű jó dolog, zéro kibocsátás, abszolút zöld energia és a kommerszializálódás (van ilyen szó?) rögös útján is a legjobban halad az alternatív energiatermelések között. Azonban a limitációt figyelembe kell venni, a rendszerbe való beillesztését pénzesíteni. Az eddigi támogatásokkal elérték szerintem az életképességhez szükséges kritikus pontot, nem kellene már így "babusgatni", hogy neki ingyen van, amiért másnak fizetni és károsanyagot kibocsátani kell.

2. Németországban már igen jó órás bontású szélelőrejelzések vannak, Mo-n nem ismerem a helyzetet...de ezek megléte megkönnyítené a 30%-os menetrendtől való eltérés betartását (ami más kiserőműveknél 5%!). Az EEX, a német áramtőzsde, napi órás árait jelentősen mozgatják ezek az előrejelzések, főleg egyes hétvégéken, a nagy beépített szélerőmű kapacitás miatt.

3. A szélerőmű beépített kapacitása csalfa dolog, hiszen ezt a teljesítményt csak igen ritkán tudja leadni, míg az atomerőmű szinte bármikor (ha nem üzemzavaros vagy nincs karbantartás alatt). Tehát Portugália egész szélerőműparkja emiatt a Paksi Atomerőmű 15-20%-ával ér fel, ha a termelhető éves energiamennyiséget nézzük.

4. Köpködjük a MAVIR-t, mert az MVM tulajdona. Az MVM pedig az állam tulajdona. Az állam meg gyakorlatilag a magyar lakosságot, a magyar embereket szolgálja (jól-rosszul). Akkor most átvitt értelemben nem magunkat köpködjük? Az senkit nem zavar, hogy a MAVIR-nál sokkal jelentősebb haszonnal dolgozó áramszolgáltatók, erőművek túlnyomó része külföldi részvénytársaságok, sőt külföldi állami (!) cégek (DÉMÁSZ) tulajdonában állnak. Nem, mi és a néha teljesen értelmetlenül habzó szájú média az MVM-et harapdálja, a legnagyobb még magyar állami tulajdonban lévő villamos céget. Lehet, hogy a MAVIR néha tényleg fapados és rugalmatlan, de akkor ezért bíráljuk, ne azért mert állami tulajdonban van egy olyan stratégiai cég, amely Magyarország villamosenergia-ellátásáért felelős.

Voltak itt egyesek, akik nem átallották kifejezni (amúgy betegesen mai magyaros) attitűdjüket, hogy a szélerőmű HANGOS..!
Hát a Dalai láma rájuk célzott, mint akik elvesznek a részletekben.

Na most egyenesen rájuk tüzelek, mert amíg ők azon nyűglődnek hogy a szélerőmű hangos.., addig a világ némely önrendelkező pontján ilyen üveghegyek nőnek ki a földből: check.blog.hu/2008/09/03/szelenergia_1

Gondolom itt inkább kinevették a zajos üzemmódon nyavalygókat.. mint ahogy én is.. mert a felhasználók fülétől ennél a szélturbinánál közelebbit még sehol a világon nem építettek.

(nem kell azon nyűglődni hogy ott van nekik az olaj.. nekünk meg itt van a gáz, a víz(!), a szél és a napsütés, és a (zelfojtott-megfojtott) tehetség. Elég először egy sima funkcionális tartótorony a szélkerék mögé, és ha már kezd jobban menni, akkor mi is építhetünk még ennél szebb üveghegyeket is a szélkerekek köré..)

1. A linkelt oldalakról kiderül, hogy ez a pótdíjazási rendszer Európában példátlan és csak nálunk van így.
2. Kaptam magánban leveleket arról, hogy Portugáliát képbe hozni nem ildomos, mert ott más a széljárás. Nos, magyarországon először 3300 MW teljesítményre kértek szélerőmű engedélyt, ami a Portugálnak majdnem a duplája. vagyis lehetne itt is ekkora kapacitás. Azonban a pótdíjas szabályozás miatt ez meghiúsult. Linkelt oldalakon megtalálható ez az infó is.

A szélmalom régen gazdaságos volt?

Szélmalomban lehet tárolni a gabonát is meg a lisztet is. Ezekről a szélerőművekről azt kell tudni, hogy (szárazföldön) a névleges teljesítményük 16-18%át adják le, tengerparton 30% fölött valamivel.

Ezzel szemben egy atom vagy szénerőmű rendelkezésre állása általában 80% felett van, nálunk az atomerőműé speciel 89%. Tehát a termelési mutatókat ezzel kell arányosítani egymáshoz.

Amit most le akartam írni az az, hogy a stabilitási modell értelmében minden 100MW névleges szélenergia kapacitás mellé kell pontosan 100MW gáz (vagy vizierőmű, SZET) is. Ezt követően a tényleges termelések függvényében az két energiatermelő eszköz között fog megoszlani a megtermelt Kwh-k mennyisége, úgy hogy 17% esik a szélkerékre, 83% esik a gázra. Tehát a szélkerekek telepítése úgy vált ki atom, vagy szénerőművet, hogy a termelés 83%a nem szélből hanem gázból fedeződik, ennek megfelelően egy atomerőmű kiváltása ilyen módon növelné a CO2 kibocsátást is. Egy szénerőműv kiváltása viszont ha nem is nullára csökkenti a CO2 terhelést, de lényegesen mérsékli azt. Ezzel viszont a probléma már stratgéiai természetű. Magyarország nem öneállátó gázból - a makói készlet ha ki is termelik drágább lesz mint most az import orosz. Az importra való berendezkedés meg sérülékennyé tesz minket egy orosz embargóval szemben, illetve az oroszok ebben az esetben kijátszhatják egymás ellen a vevőiket, és nagyon magas árakat tudnak elérni.

Aminek lenne értelme a SZET mellett, az az hogy kontinentális méretű, vagy legalább országos hálózatba kötni ezeket a kerekeket. Akkor a valahol mindig fúj a szél elvén a változékonyság csökkenne, és kevesebb kiegynelítő kapacitást kellene beilleszteni. Ekkor viszont a dolog árát a kiegyenlítő hálózat emeli meg, mivel azt ennek az áramnak a migrálásából kell fedezni. Vagy az energiának kell a jelenlegi szintekről még vagy a duplájára drágulni, vagy a szélnek kellene nagyon lemennie (olcsóbb szélkerék, nagyobb kihasználható szélsebesség tartomány) hogy ez megérje.

Nekünk itt és most olcsóbb és jobb lenne még atomerőműveket építeni és azzal a földgáz/szénfelhasználást kiváltani...

Vagy ami ésszerű lenne, hogy nem a szélenergiát kell támogatni, hanem a problémás energiaforrásokat (szén - szennyzés, földgáz - ellátásbiztonság, olaj - szintén ellátásbiztonság,ár) olyan extra adókkal megszórni, hogy a relatív versenyképesség tolódhasson el.

bequerel, Te most vagy abszolút hozzánemértő vagy vagy tudatosan hazudsz. Hogy a francba lehetne 1 GW-t szabályozni, amikor 2 GW alá esik éjjel 2 környékén az összes felvett teljesítmény? Ilyenkor annak drukkolnak hogy ne kelljen Paksot hívni, mert az sokba kerül (nem a MAVIRnak, az országnak). A fogyasztás szabályozására meg a nagyfogyasztók sem igazán hajlandók, a kicsik meg egyáltalán nem. Talán ha harmadáron lenne a vezérelt energia, vagy szivattyús tározókat csinálnánk. (De az ahhoz szükséges befektetést ki állja? Ja és a zöldek ugyanúgy kárálnak ellene, mint a szénerőművek ellen.)

Padisah!
Ha építünk még egy atomerőművet a mélyvölgyi fölösleggel mit csinálsz?
Már Paksot is visszaterhelik éjszaka.

Hogy szabályozod az atomerőműveket a pillanatnyi fogyasztásingadozás szerint?

A szél úgy vált ki gázt, hogy ha a mostani gázfogyasztást vesszük 100 %-nak akkor, ha bekapcsolunk 17%-nyi szélerőművet, akkor 83%-ra csökken a gázfogyasztás.

'Új' atomerőmű most csak úgy kerül képbe, hogy a jelenlegi paksi blokkokat kell majd idővel pótolni, valamint jó lenne néhány szenes alaperőművet bezárni . Megfelelően körültekintő ütemezés mellett ez viszonylag kevés problémával megoldhatónak tűnik azért.

De hosszú távon semmiképpen sem ússzuk meg meg SZET és rugalmasabb fogyasztás nélkül.

Mr.zld-nek igaza van az atomerőművek szabályozhatatlanságával kapcsolatban, hiszen azokat zsinórtermelésre tervezték (alaperőműveknek). A szabályozást nem ezek, hanem a gázos, általában régebbi, rosszabb hatásfokú erőművek végzik (Duna, Tisza, stb. - menetrendtartó erőművek).

Azonban én úgy gondolom, hogy a fölös energiát viszonylag könnyen lehet exportálni, hiszen a déli országokban, illetve szárazság esetén Romániában is van igény áramra, illetve a környező országokban is csökken a beépített kapacitás (Ukrajna, Szlovákia).

Mindenképpen vannak olyan napok az évben (január 1., egyéb ünnepnapok pl.), ahol kritikus lehet a helyzet, nagyon alacsony a fogyasztás, de az egyre inkább liberalizált piacon talán könnyebb "elsózni" ilyenkor a fölösleges villanyt, még ha esetleg extrém esetben ingyen is.

Én egy újabb paksi blokkra és a fölösleg exportjára szavaznék, az pedig nincs megtiltva sehol, hogy a nyereségből a megújuló energiatermelést is segítsék.

padisah: ha egy szeleromu nevleges teljesitmenye 100MW es atlagosan 30%-ot ad le, akkor termeszetesen erre szerzodnek a MAVIRrel, es csak 30% kapacitast kell lekotni erte.

europai meretu halozatnak nincs ertelme mert csak par szaz km-re lehet az aramot elvinni.

ejjel termeszetes kilapatoljak a folos aramot az orszagbol (olcson) olyan orszagokba ahol van SZET vagy jobban szabalyozhato a termeles.

"csak 30% kapacitast kell lekotni erte."

ez termeszetesen:

"csak 30MW gazuzemu kapacitast kell lekotni erte."

Mit jelent a rugalmasabb fogyasztás?
Hogy amatőr legyek. pl. mindenki aki teheti a házimunkát porszívó mosógép stb. pl. szombat délelőttre tervezze, vagy valami ilyesmi?

Vero: a rugalmasabb fogyasztás lényegében valami hasonlót jelent, mint most az éjszakai áram, csak (jóval) finomabb, a termelésben jelentkező szabad kapacitástól függő vezérléssel. Tipikusan olyan fogyasztókról van szó, amik nem folyamatosan fogyasztanak, hanem csak annyi a lényegük, hogy pl. naponta egyszer öt órát üzemeljenek. Effélék lehetnek pl. a bojlerek, elektromos (hőszivattyús, puffertartályos) fűtések, fagyasztók, fagyasztóüzemek, estébé.

Természetesen ez a megoldás sincs ingyen: meg kell jelenniük és el kell terjedniük a megfelelő fogyasztóknak, ki kell építeni a vezérlést, estébé.

Kicsit nagyon megtévesztő Paks 10 Ft/Kwh árral összevetni a szélenergia 24 Ft/Kwh átvételi árát.

Paksnak ez az átlagára, a szélerőműveknek meg a csúcsár. Mélyvölgyben csupán 3 Ft/Kwh-ot.
Átlagárat számolva már nem olyan nagy a különbség. (A bírságot nem is számoltam.)

Hozá kell vennünk azt is, hogy az atomerőmű állami tulajdonban lévén gyakorlatilag önköltséges áron adja el a termelt energiát azért, hogy a külföldi tulajdonban lévő gázerőműveknek biztosítsák a garantált profitot.

Meg kell nézni egy gáztüzelésű erőműtől mennyiért vesszük az energiát!

Harmadrészt az atomerőműben kalkulált költségek csupán a működtetést fedezik, hiszen az eszközök jó részét már leamortizálták.

Miből épíenénk egy újat, és annak a költségei mennyivel emelnék az árakat?

A szélenergia nem olcsó, de nem igaz, hogy tíz év alatt termeli meg az építéshez felhasznált energiát. Ez az idő egy évnél kevesebb.

igazi hős

hazudok, természetesen

1. hogy 1 GW szélturbina egyszerre 1GW-ot termeljen, az a a csoda kategóriája
2. mikor esik 2GW alá az összes felvett teljesítmény? ne terjessz rémhíreket. 3 GW körül megáll.
3 . ilyenkor kell elgondolkozni, hogy akkor vajon mi okozza a problémát: a szélturbinák, vagy az atomerőmű?

rive // kösz.

becqurel

Ha jól tudom a problémát inkább az 500 MW-nyi gázmotoros kiserőmű okozza, ami szintén szabályozás nélkül kapcsolódik a hálózatra.

Tényleg. Nekik kell menetrendtartást készíteni?

A szél csak csepp a tengerben.

mr.zld:
Ipari szélerőműnél nem tudom mennyi a megtérülési idő, ha egy év lenne akkor sztem sorban állnának a befektetők. 10 év alatt egy millából 9-et csinálna. csuda egy álom.
Házi szélerőműnél pedig kiszámoltam és 7-10 év körül jott ki (itthon), a fenntartás, szervíz költségeit nem számolva (pedig az akkuk csereje is igen drága és környezet szennyező). Persze nem számoltam az energia ár növekedésével se.

A napenergia házi hasznosításának megtérülése szinén sok ido. 20 évre viszont biztos megéri.

Acel!
A megtérülési idő sokmindentől függ. Például mennyibe kerül öt év múlva a földgáz köbmétere, mennyért értékesíthető a termelt energia.
A tíz év megtérülés nagyon jó. Általában egy atomerőmű az előkészítési fázistól számolva ennyi idő alatt kezd el termelni.

Csakhogy én arra reagáltam mennyire környezetbarát egy szélerőmű: termelt/befektetett energia (KWh).

Félreértés fennforgása.

A fent olvasottakból megértem, hogy a szélparkok esetleges ármtermelő készsége miatt nem terjednek hazánkban. Ennek az esetlegességnek a kiegyensúlyozására még nem vagyunk felkészülve, tehát ez kilőve. De akkor miért nem használunk más megújuló forrást? Pl A geotermikus energiát. Magyarország geológiailag "forró pont", alattunk elég vékony a kéreg, ezért van oly sok hőforrásunk Alföldszerte meg máshol is. Ezeket, vagy a bezárt bányákat felhasználva akár hő-, vagy elektromos energiát is elő tunánk állítani hőszivattyúkkal. Ennek ugyan magas a beruházási költsége, de hamar visszatérül. Ezt is meg tudjátok magyarázni?

bequerel,
módomban áll néhány évre visszamenőleg negyedórás bontásban lekérdezni a menetrendeket és a fogyasztásokat, szóval játszhatunk velük.
Kicsit figyelj az adatokra: a 3 GW-ból vond le a kiserőművek 1,1 GW-ját (most már több, de nem látom az aktuális értéket) és egyből 2 GW alá csökken a "játéktér", amiben szerinted lehet 1GW-t szabályozni.

Szabolcs: Magyarország, mint forró pont, leginkább bőséges ásványianyagtartalmú termálvíz formában játszik. Lehet ugyan effélére erőművet építeni, de elég sok gond adódik mind a relatíve alacsony hőmérséklettel, mind a gyorsan eltömődő furatokkal. A problémák miatt hosszú és problémákkal teli a megtérülési idő - különösen a gyorsan, egyszerűen építhető gázturbinákhoz képest, amiknek a kapacitására pont a szélerőművek miatt állandóan van kereslet.

Szóval ilyen körülmények között a geoterm. energia egész egyszerűen csak a lista legvégére szorult.

Mr. zld: "Harmadrészt az atomerőműben kalkulált költségek csupán a működtetést fedezik, hiszen az eszközök jó részét már leamortizálták."

Ez így igaz - a másik oldalon viszont tudtommal a rendszerbe illesztés költségeit nem számítják fel (legalábbis nem eredeti súlyuk szerint) a szélerőművek üzemeltetőinek...

A szélenergiát kritizálók érvei általában jogosak.

Részarányát mindaddig, míg az energia tárolását meg nem oldjuk, nem érdemes 15-20% fölé tornászni.
Lemondhatunk-e erről a 20%-ról, ha a maradék 80% jelentős részét belátható időn belül (20-30 év) kénytelenek leszünk fosszilis energiahorozókból előllítani?

Az atomenergiát ostorozók érvei is többnyire megalapozottak.
Itt is nagyon hasonló problémák merülnek fel, ugyanúgy a szabályozás, energiatárolás, a járulékos költségek, finanszírozás.

Lemondhatunk-e az atomenergia által termelt 20%-nyi energiáról? Persze hogy nem.

Mi lesz a maradék 60%-al?
Ez a valódi probléma, nem az, hogy szél, vagy atomerőművet éri meg jobban építeni.

Mr.zld: ezzel így teljes mértékben egyetértek. Mondjuk annyi kiegészítéssel, hogy a szélenergia arányát praktikus a kiegyenlítéshez felhasználható természetes erőforrások nagyságához igazítani.

Ami miatt az efféle topikokban tépem magam: jelen gyakorlat szerint a szélenergia a gázzal összefogva nem a szén- hanem inkább az atomerőművek üzeme ellen hat. És ez - szerintem - most nagyon nem jó.

Rive,
nem csak a termelés oldali szabályozás lenne a megoldás. A szélenergia arányát ennél jóval nagyobb mértékben lehetne növelni a fogyasztás szabályzásával. Mind a két irényról beszélek: nyári csúcsban leszabályozni, éjjel pedig fogyasztásra ösztönözni. Nem a kisfogyasztók szintjén ("most fúj a szél, tessék vasalni", ők egyébként sem viselnék jól a leszabályzást, szerencsére elszoktak tőle), hanem a nagyfogyasztóknál. Ilyen felszabályozható lehetne a szivattyús erőmű, aminek itthon nem ideális a hely, de a közelben van rá lehetőség. Leszabályozható fogyasztó sok lenne, de (még?) nem éri meg és a méretük miatt sokkal több lenne a munka velük. Mármint ha nem a mérlegkör oldja meg "házon belül", hanem a MAVIRnak kell a nullszaldót fenntartania. Viszont a mérlegkör piaci alapon működik, ha a MAVIR olcsóbban oldja meg a problémát termelő oldali szabályozással, akkor biztos nem fog ezzel bajlódni.

Emese fejében fúj a nagy szél, azt kéne hasznosítani.