Az életem két Bukowski könyv megjelenése között történik. Bemegyek a kedvenc könyvesboltomba, rám kacsintanak: megjött. Akkor aztán rendben van a hétvégém.

A legutóbbi címe: Hollywood, és megint nem sikerült csalódnom. A főhős Henry Chinaski, az író alteregója, 65 évesen. Kicsit lefinomodva, de ugyanannyi alkohollal, eleganciával és gonoszsággal. Most éppen forgatókönyvet ír, aztán végigkísérjük a film megvalósulását egészen a bemutatóig. Igaziból a film Barfly címen készült el 1987-ben, Mike Rourke és Faye Dunaway a főszereplője. Sajnos nem láttam.

A 73 éves korában elhunyt Bukowski temetését buddhista szerzetesek rendezték, a sírkövén az áll: „Don’t Try”

És akkor legyen itt néhány bekezdés a soha el nem készülő Bukowski breviáriumomból.

„Leraktam az írógépet az íróasztalra, mellé helyeztem egy papírköteget, és ütni kezdtem a billentyűket. Az írógép működött. És volt bőven hely a hamutartónak, a rádiónak és az üvegnek. Ne törődj vele, ki mit beszél. Az élet 65 éves korban kezdődik.”

 „… a régi történetek csak az újbóli elmesélések hatására kezdenek olyan alakot ölteni, ahogy valójában ki kellett volna nézniük.”

 „… a legtöbb ember nem alkoholista, csak azt hiszi magáról, hogy az. Az ilyesmi nem megy az egyik percről a másikra. Legalább húsz év kemény munkájára van szükség, hogy valamire való alkoholista váljék az emberből. Nekem ez már a negyvenötödik évem volt, és semmiféle megbánás nem volt bennem az eddig történtekkel kapcsolatban.”

 „A szerződés, az csak tárgyalási alap a szerződésmódosításokhoz.”

 „Vakondokországban vakond a király.”

 „… az igaz, hogy Louis-Ferdinand Céline és Hamingway egy napon haltak meg?”