A free jazz ÉL! Mint Steimetz kapitány az elesett zászlót, úgy viszi tovább az ügyet ifjú titánok egy csoportja. Ken Vandermark, Mats Gustafsson, Paal-Nilsen Love különböző munkái vér mai zenék, és egyben definitíve főhajtás a klasszikus avantgarde előtt. A Vandermark 5 már a negyedik résznél tart a Free Jazz Classics című sorozatukkal. Ayler, Coleman, Rollins, Kirk, Ra, Dolphy, Shepp, Giuffre, szóval az alapok.

Hallgatom a DKV triós ( Drake, Kessler, Vandermark ) lemezeket, és feltűnően sok hivatkozás van rajtuk Don Cherryre. A Live in Wels & Chicagón a Complete Communion Suite, a Trigonometryn is legalább négy Cherry kompozíció. Nem értettem mire föl ez a nagy lelkesedés, míg az ősszel Párizsban kezembe nem akadtak az eredetik. A Complete Communion már megvolt, de a 2005-ben megjelent Symphony for Improvisers és a Where is Brooklyn? újdonság volt számomra. Az előbbin Gato Barbieri az utóbbin Pharoah Sanders tenorozik. Az 1966-ban készült felvételeket Rudy van Gelder rögzítette, a Blue Note adta ki, és mindkettőn Ed Blackwell dobol. Lényegre törő témák, ahol még van ritmikus váz, ami azért tág teret hagy az improvizációknak. Ez még nem az az etnós, szöszölös, ECM-es korszak. És most már értem ezt a Cherryzést!

Az egyik darabnak az a címe, hogy The Thing. Nem lepődnék meg, ha Mats Gustafsson hasonló nevű -egészen vad- triójának a neve innen eredne. 

More info: www.vandermark.com