Bp. légszennyezettsége

Budapest légszennyezettsége

Ennyien néznek

who's online

Utolsó kommentek

Címkék

1 (2) 1fél (1) 2 (2) 2006 (1) 2007jazz (5) 2008jazz (1) 2009 (1) 2fél (1) 3 (5) 3fél (1) 4 (2) 4fél (3) 5 (4) a38 (3) adatvédelem (1) agyhalál (4) airrace (1) Alaptörvény (1) albert lászló (1) aldi (1) alexander waugh (1) alkohol (1) altemusik (1) amatőrszex (2) andrew hill (1) animáció (1) apeh (1) araki (3) arcalakítás (1) arcustemporum (1) Aronson (1) arthur fleiscmann (1) arthur koestler (1) ásványvíz (1) autó (2) Azerbajdzsán (1) bakancslista (1) bali (3) bálint istván (1) bank (1) barabási (1) bartók (1) battle royale (1) beethoven (1) benzin (1) berlin (4) bestof (12) bíró (1) biznisz (1) biztosítás (1) bkv (3) blog (1) blog.hu (1) blues (1) bojkott (2) bojtár b endre (2) bolívia (1) borges (1) borravaló (1) botrány (1) braggtown (1) branford marsalis (1) bregovic (1) bret easton ellis (1) brötzmann (2) budapest (3) Budapest (1) buddhizmus (2) bukowski (3) caine (1) catherine millet (1) cd (2) chadbourne (1) Charlie Parker (1) checkpoint charlie (2) cherry (1) cinizmus (1) civil (14) clavinet (1) concertoköln (1) courtney pine (1) csalás (1) cselló (1) csontos (2) czabán (1) D. L. Harding (1) dan ariely (1) debrecen (1) deep throat (1) demján (2) demjén ferenc (1) dhal (1) digitális nyomda (1) díj (1) diplomácia (2) dj kolbasz (1) dkv (1) dobos c. józsef (1) dominique aury (1) dylan (1) dzsessz (1) egészségügy (1) emlékezés (1) emo (1) endresen (1) energia (1) enquist (1) erotika (1) esbjörn svensson (2) ethan coen (1) exotica (1) extra (1) fal (1) felhő (1) fenék (1) ferber katalin (6) festészet (1) fesztivál (1) feta (1) film (20) filmklub (1) filmszemle (4) fitness (1) foci (1) fonogram2007 (1) fotó (15) foto (3) fotóalbum (10) fotókiállítás (1) free (5) fukasaku (1) fűszer (1) fűszeres paradicsomleves (1) galéria (1) gallasz józsef (1) gasztro (8) gazdaság (1) genyó (1) gmail (1) godard (1) grammy (1) greg osby (1) grencsó (1) gustafsson (3) gutiérrez (1) gyakorlás (1) gyerek (2) gyerekfilm (1) gyerekgyűlölő (1) gyömbér (1) gyorshajtás (1) hammond (1) haneke (1) hanglemezipar (1) hangszer (1) harangjáték (1) haza és haladás (1) hellókarácsony (1) helmut newton (1) hemophiliac (1) highend (1) high society (1) himnusz (1) hollywood (1) hortobágyi (2) houellebecq (2) houllebecq (1) hülyeség (2) húsleves (1) időgép (1) ikea (1) ikue mori (1) india (3) indonézia (2) ingatlan (2) interjú (1) internet (1) irodalom (9) iskolatáska (1) iskola a határon (1) ivy lee (1) japan (5) japán (7) játék (1) jáva (2) jazz (27) jazzklub (1) jobbik (1) joel coen (1) john zorn (5) Jonathan Franzen (1) kaméleon (1) karlheinz stockhausen (1) katasztrófa (1) keepnews (1) kelet (1) kép (1) képzeltriport (2) kezezés (1) khalil (1) kiállítás (2) kill radio (1) kintorna (1) kiscsillag (1) kispál és a borz (1) kistehén (1) kitano (2) klasszikus (1) koestler (1) koncert (2) koncertfelvétel (2) konyv (1) könyv (9) könyvtár (2) koppintás (1) környezetvédelem (1) korrupció (3) kossuthdíj (3) közélet (1) közgáz jazz klub (1) közlekedés (1) közmunka (1) kraus (1) kritika (1) kultúra (8) kusturica (1) kvb (2) lángos (1) laurie anderson (1) lemez (1) leonardo (1) Lester Young (1) leszták tibi (1) linda lovelace (1) lista (1) loopdoctors (1) lovano (1) lovasi (2) mafsz (2) maghreb (1) magyarország (22) magyar jazz (1) magyar narancs (1) magyar vs. külföldi (1) mango gadzi (1) marianne faithfull (1) marosvásárhely (1) mats (1) McInerney (1) medeski (3) medeski martin & wood (1) média (6) médiatörvény (1) mediawave (1) megasztár (1) mély torok (1) mérő lászló (1) mezzotv (1) mi (1) mike patton (1) mikrofon (1) miles davis (1) minimál (2) mixmag (1) mi vagyunk (15) mmi (1) mmk (2) mmw (3) mnfa (1) mokép (1) mol (2) monk (4) mono (1) mori (1) mozart (2) mozi (1) mozinet (1) mta (1) Murakami (1) művészetek palotája (3) nato (1) nava (1) nekrológ (3) nem véneknek való vidék (1) news (21) new york (5) nfz (1) nők lapja (1) nujazz (2) nyelv (6) oldalas (1) olimpia (1) olíva (1) oltás (1) olvasás (1) omv (1) önéletrajz (1) on the corner (1) opera (1) operabál (1) orbán viktor (2) orban viktor (1) orgona (2) orszáczky (2) ortt (1) otomo (1) otthonszülés (1) ottlik géza (1) ötvenhat (1) oud (1) overdose (1) o története (1) palya bea (1) pannonhalma (1) paprika (1) parkolás (5) patton (1) pécs (2) pénisz (2) pergőképek (1) pergokepek (1) pergő képek (1) petőfi mozi music pub (1) pine (1) pista bácsi (1) polanski (1) politika (5) politikus (2) ponton (1) ponyvaregény (1) pop (1) pornó (2) porno (1) pornográfia (2) prix europa (1) programajánló (1) pulitzer (1) rádió (3) radioq (1) rai (1) rajzfilm (1) rebel (1) recept (4) reich (2) rembetika (1) repin (1) repülés (1) részeg (1) rév lívia (1) romberg zsigmond (2) romhányi (1) saft (2) sajtó (1) sam hammer (1) sári lászló (1) schiff (1) schlippenbach (1) schönburg (1) scofield (1) Sebastian Haffner (1) serge gainsbourg (1) sex (1) sexmob (1) sieff (1) sigmund romberg (1) silvestrov (1) ska (1) skatalites (1) sólyom (1) sport (1) st.louis (1) stivin (1) szar (1) szexista (1) szexizmus (1) sziget (1) szinkron (1) szirmai márton (1) szmog (2) szociális konzultáció (1) szomorú (1) szorongás (1) sztefrem (1) sztorno (1) sztornó (1) talány (1) tao (1) tarafuki (1) társadalom (2) tavaszifesztivál (4) természet (1) tetsuya ishida (2) the thing (1) thierry henry (1) tilos rádió (4) tok tok tok (1) történelem (2) toscana (2) tótumfaktum (1) tudomány (1) tv2 (1) united (1) utazás (1) utazas (1) utolsó vacsora (1) választás (1) válság (3) vandermark (2) vangogh (1) varnus xaver (1) vb (1) vélemény (19) világvége (1) vivaldi (1) víz (1) von (1) vuk (1) waliczky (1) warhol (1) wesseltoft (2) westlicht (1) weston (1) woody allen (1) worldmusic (1) yamataka eye (1) zen (1) zene (15) zeneszerkesztés (1) zongora (1) zorn (1) Címkefelhő

Blues, ha nincs

2006.12.11. 19:44 turorudi

Tommy K.JR. and Full Blast: Let your Fingers Bleed (Szerzői kiadás, 2006)




Happy Bluesday: Az első balhé (Promóciós anyag)

 


 
A Magyarországon művelt blues soha nem tartozott a számottevő produkciók körébe, általában megmaradt kocsmai környezetében. A tizenkét körös, triolás lüktetésű, I-IV-I-V harmóniaszövés kevéssé kedvelt pódiumvendégként akár még szimpatikus is lehetne, ha nem unnánk rá nagyon hamar. Valójában a fehér bluesról van szó, mert igazi chicagóit vagy louisianai zydecot aztán végképp nem művelt itthon senki. Vagyis mondjuk Takács Tamás „Pocsolyába léptem”-je a texasi rhythm’n’blues panelszagú utánérzete. Takács nincs már sehol, Ferenczi György rúgott néhány utolsót pár éve a Kongresszusi Központban valami szimfonikus zenekar oldalán klasszikust herflizve és a Deák-Bill sem énekel már a Kőbánya-feelingről. A hiány mondjuk nem fájó, és hogy mi van helyettük... ?

Az alaphelyzet az, hogy a magyar blues-zenész regionálisan műveli az ipart; az már nagy szó, ha a gitárjával együtt meghívják megyehatáron túlra is. A gyermeteg nevével zsákbamacskát nem áruló Happy Bluesday miskolci illetőségű és általában BAZ megye füstös helyein boldogítják azokat, akik éppen nem a téglával ültetett Ladával szaladgálnak diszkóról diszkóra. Lemezük van is meg nincs is, saját készítésű promóciós CD-t osztogatnak „Az első balhé” címmel. Ez hat év után nem túl sok (az oldalukon még négy évesként írnak magukról), igaz nem is a lemez a zúzás lényege, ebből a zenéből negyven évnyi létezés után is elegendő egy korongnyi. Nyolc nóta, kellően primitívek, a szelíd motorosok a Harley helyett MZ-n ülnek és már ötvennél is nagyon kapaszkodnak, mintha kissé kiábrándulttá váltak volna a fiúk a középszerű tunkolásban. Az énekes hangja egyben idézi a Unitedes gyerek és Hajós András habitusát, az összkép meggyőződéses, de ez nem elég a 40 perc egyben végighallgatására.

Ahogy a jazzben Bolla Gábor, úgy a blues környékén is van ifjú titán Katona Tamás személyében. 22 éves, első lemez és lényegében az első koncert volt múlthéten a lemezbemutató az A38-on. A srác hangja meglepően érett, mintha Erc Clapton énekelne, és még nem is epigonkodás a produkció… csakhát ez is hamar kimerül. A szólók már nem annyira érdekesek, amennyire revelatív a magyar Stevie Ray Vaughan szerű látvány a színpadon. A legjobb szám a záró „My blues for you”, ami a közel annyi életet magában nem hordozó elektromos verzióból született. A weblapon bele lehet hallgatni a nótákba: az érdeklődő tipikus blues témaválasztásokkal és a konvenciókból való kitörés szándékával fog találkozni.

8 komment

Címkék: 3 blues 2fél

A bejegyzés trackback címe:

https://check.blog.hu/api/trackback/id/tr122108

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

supp 2006.12.13. 07:38:39

...pedig ez egy abszolút konvencionális lemez. Esze ágában sincs kitörni sehová.
Mi lenne a "kimerülés" lényege?

turorudi · http://check.blog.hu 2006.12.13. 10:29:15

A koncert előtt mindkettejükkel viszonylag kimerítő TV interjút készítettem és ott azt mondta a srác az útkeresést firtató kérdésemre, hogy a konvencionális bluestól lényegesen eltérő ízek is vannak a lemezen. Ez volna a kitörés szándéka.
A kimerülés lényege pedig az, hogy ennek ellenére a fentebb említett blues sémákon túl a kitörés szándéka ugyan érezhető, de nem tölti fel erővel a teljes lemezt.

supp 2006.12.14. 07:39:31

Így már értem. Valóban helyenként nagyon rockos a lemez (When It' Shinin' Blue), helyenként ortodox texas blues hangok hallatszanak (My Blues For You), van egy kis jazz (Swang Thang) meg jó kis 2-4-es szögelés (Stop For a Minute)
Egy 22 éves sráctól remek munka szerintem. Láthatóan nem szeretne mindenáron "különböző" lenni és talán pont ettől különböző. Kiválóan tartja meg és adja át a műfajból adódó erőt.
Láttál-hallottál mostanában hasonlót?
Kíváncsian várom a következő lemezt.

bluesfan 2007.01.02. 23:33:46

Egyetértek Supp-pal. Ilyet Magyarországon még nem nagyon hallottunk szerintem. Ez a zene igényes és nem az a 'gagyi magyar' utánzat, rossz másolat, amit a tv-ből is nyomnak. Nem itt van a helye a srácnak, ennyi az egész. Olyan fajta zenét választott és azt olyan szinten műveli, hogy sokan nem is tudják értékelni, érteni. Mellesleg a Happy Bluesday egy nagyon tehetséges és jó zenekar, sokat játszanak, nagy sikereket tudnak maguk mögött. Nem tudom, miért kell ennyire durván és bántón lehúzni őket, holott semmi nagyarcúság és beképzeltség nem mutatkozik náluk sem emberileg, sem zeneileg. Nem gondolom, hogy egy senkiházi united-hez (ami nem is blues) kéne hasonlítani az énekest, vagy bármelyik gagyi magyar 'popsztár'-hoz. Ez magyar betegség szerintem, aki kicsit kitűnik, másképp gondolja, csinálja, rögtön bántani kell érte. Miért van ez így? Én azt kívánom Tominak is és a másik csapatnak, hogy menjenek el innen minél előbb egy olyan helyre, ahol jobban megbecsülik és értik a zenéjüket. Sajnos kevesen érzik, értik ezt a zenét itthon. Mindenesetre a blues, illetve Jimi Hendrix, Stevie Ray Vaughan, valamint a többi nagy 'öreg' örökké élni fog a fiatalok által, többek között olyanok által, mint Katona Tomi és Petendi Tomi. És ez így van rendjén.

Turista 2007.02.03. 11:16:39

Engedd meg, hogy megcáfoljam az általad leírtakat, miszerint: " igazi chicagóit vagy louisianai zydecot aztán végképp nem művelt itthon senki".
Van itt egy már feloszlott, ill. csak alkalmi fellépésekre vállalkozó zenekar, a Palermo Boogie Gang. Nos Ők igen.
Idézem a szájharmonikásukat, Szabó Tamást:
"Mi, jó pár dolgot tettünk le az asztalra. Engedd meg, hogy egy párat kiemeljek:
- kis hazánkba, behoztunk két új műfajt: a chicagói bluest és a zydeco-t..."
A beszélgetés teljes egészében olvasható a : www.ablues.freblog.hu oldalon.
Pár előadót szeretnék még kiemelni az általad említett Takáts Tamáson, és a Ferenczi Gyurin kívül.
Volt egy remek Blues Fools, egy Dr. Valter & The Lawbreakers, van egy Muddy Shoes, egy Pawn Shop, egy Big Daddy Wilson & Missisippi Grave Diggers, egy állandóan kisérletező Szabó Tamás, s egy szintén remek harmonikás Pribojszki Mátyás.
Ők már nem "Kőbányáról jöttek".

turorudi · http://check.blog.hu 2007.02.03. 18:56:16

Na, igen. Ezzel némi fenntartással egyetértek, bár mángorlófán egyiküket sem láttam zydecot játszani. Persze Szabó és Pribojszki remek herflisek.

skylark 2007.03.24. 01:11:09

Az ilyen kritikát nem tudom elfogadni. Őszintének lenni szép dolog, de ez a mocskos, alpári stílus gyomorforgató. Rengeteg ember tiszteli és szereti ezeket a zenészeket és ez azért van, mert jók. Mi a fenének kell hasonlítgatni őket másokhoz, mikor teljesen más zenét játszanak?! Aki nem ért valamihez, ne írjon baromságokat! Kritizálni mindenkit lehet, de a kritikusnak is kellene valamit felmutatni, nem csak a pofáját jártatni. Bocsánat, ha őszinte voltam.

turorudi · http://check.blog.hu 2007.03.24. 09:43:02

Azt szeretnéd, hogy a kritikus menjen fel egy gitárpárbajra a színpadra? Vagy mit mutassak fel? A középső ujjamat?
Vedd úgy, hogy ez most virtuálisan megtörtnik!