Lakást keresünk, ezért rendszeresen találkozunk ingatlanosokkal (vagy ahogy magukat nevezik: ingatlanreferens). Nem jó szántunkból találkozunk e foglalkozás képviselőivel, hanem azért, mert a vásárlás menetébe mintegy kötelező láncszemként ők is igyekeznek bekapcsolódni. Szükség valójában nincsen rájuk, legalábbis olyanformán biztosan nincsen, ahogyan Magyarországon működnek.
Az ingatlanos megdöbbentő módon rendszerint nincs képben az általa árult ingatlannal, ezért sok esetben olyan kínos színjáték részeseivé kell válnunk, hogy míg beszélgetünk a tulajjal, az ingatlanos is ott toporog (mintegy őrködik), de érdemi hozzáfűznivalója nincsen. Már belenyugodtunk abba, hogy a lakás méretét, szobáinak számát, tájolását, a közös költséget nem tudják megmondani, vagy ami még rosszabb, hazudnak. De azzal már egyre nehezebben birkózunk meg, hogy a lakás emeleti szintjét is másképpen hirdetik meg a valósághoz képest. Például ITT van EZ a lakás, amit első emeletinek, jó állapotúnak és világosnak hirdetnek. Ezzel szemben földszinti, teljesen felújítandó és olyan sötét, mint egy hullaverem.
Mikor jelezzük az ingatlanosnak, hogy egy olyan lakásba rángatott el bennünket, ami tökéletesen ellentétes a szempontjainkkal (pedig hosszan egyeztettünk előtte, hogy mi az, ami bennünket érdekelhet), akkor rendszerint előáll még valami tartalék szűkös kínálattal. Múltkor is jelentkeztünk egy 72 négyzetméteres lakásra, de szerencsénkre már telefonon kiderült, hogy a 72 négyzetméterhez a teljes 10 négyzetméteres teraszt és a tárolót is hozzászámolták. Az ingatlanosnak persze volt egy másik jó ajánlata, ami a városnak egy általunk egyáltalán nem preferált környékén helyezkedett el és 57 négyzetméteres volt.
Egy ingatlanostól azt várnám (a kínált ingatlan tökéletes ismeretén túl), hogy segítse a keresést, orientáljon, hogy igényünkkel merre mozogjunk és legyen miből válogatnunk, esetleg kutasson fel olyan lakást, amilyet mi szeretnénk. Ehhez képest az ingatlanos nem emlékszik arra, hogy az előző nap velem beszélt telefonon és miben állapodtunk meg, cserébe viszont gyanakszik, hogy majd őt kikerülve megkeressük a tulajt. Volt egy olyan alak, aki azt hajtogatta, hogy sajnos nem tudja megmutatni a kiszemelt ingatlant, mert a tulajdonossal képtelenség időpontot egyeztetni, alig tartózkodik otthon és különben is nagyon nehéz a személyisége. Ezt egy idő után meguntuk, a rendelkezésünkre álló paraméterek alapján belőttük melyik is pontosan az adott lakás és kiderült, a tulaj egy otthonülő ember, csak időközben már talált vevőt.
Rettenetes lehet úgy dolgozni, hogy pontosan tudom, nincsen rám szükség és csak ilyen-olyan módon, kis hazugságokkal, titkolózással tudok valamilyen eredményre jutni, de bejáratott módszerei, szakmai fogásai egyáltalán nincsenek a munkámnak. Az ingatlanos tulajdonképpen egy here!
Az utolsó 100 komment: