Ha nagy leszek, blogkritikus leszek. Egész nap csak blogokat olvasok, elemzek, csoportosítok. Aztán gyártok helyes kategóriákat, mennybe emelek, és földbe tiprok. Pszichologizálok, viszek bele egy kis kultúrtörténetet, jó tanácsokat adok kezdőknek és blogfüggőknek. Motivációt kutatok, mélyinterjúkat készítek, statisztikákat böngészek, feldolgozom a szakirodalmat, tanulmányozom a keresőprogramok lelkét. És ezt persze egy blogon publikálom az eredményt. Amellett, hogy szaktekintéllyé gyúrom magam, a legfőbb feladatom az lesz, hogy segítsek eligazodni az olvasónak. Megvesztegethetetlenül orientálok. Hisz lassan végtelen számú blog keletkezik, amelyek nagyobb része totál értelmetlen. A kedvencem most éppen a Szopásnapló. Három bejegyzés van benne. Ilyenek, hogy: A héten egyszer szoptak le. Juj de érdekes!

Persze van egy csomó – ezért vagy azért - érdekes szöveg, vélemény, információ, csak nehéz benne eligazodni. Mert olyan a net, mint Borges Bábeli könyvtára. Pedig jó lenne, mert a blogvilág egy nagy lehetőség az érdek nélküli vélemény publikálására. Hogy nem szívesen olvasok Magyarországon kritikákat, mert a többsége promóció. Hogy tudom miről, ki, mit fog írni. De itt bármit bármiről őszintén meg lehet írni, és egy csomóan meg is teszik jó minőségben. És azon gondolkodom, hogyan találok a mértékadó blogokat.

Bár, mivel mindent föltaláltak már, blogkritikus is biztos van bizonyára. De hol?