Tisztelt Vernisszázs!

Jelen kiállításunkon Czabán György családapa, szabadidős és kereskedelmi utazó képeit tekinthetjük meg. A képek itthon, külföldön és másutt készültek. Nem véletlen, hogy egyik képünk épp a művész lábát ábrázolja, a városszerte jól ismert piros tornacipőbe bújtatva, mely elvitte művészt oda, ahol volt, és amelynek közreműködése nélkül ez a kiállítás sem jöhetett volna létre. Köszönjük ezt meg a dolgos lábnak.

No, de mi is érdekli Czabán Györgyöt, a közismert filmrendezôt, operatôrt, producert, rádiós műsorvezetőt, szakírót és lapszerkesztőt, midőn a nagyvilágot járja? Hát, úgy különösebben semmi. Nézz oda, milyen érdekes formájú csatornafedél, a szürke milyen érdekes árnylatai veszik körül, körkörös elrendezésben, mondotta művész magának – a láb izgatottan topogott –, majd kattintott. Egy újabb pompás csatornafedelet Bolognában sikerült lencsevégre kapnia Czabán Györgynek. „Commune di Bologna, percorso guidato”. Hiába próbált menekülni. És bár joggal tart számot érdeklődésünkre a kereszttel díszített, ismeretlen helyről származó csatornafedél is, Czabán Gyögy csatornafedél-korszakának fődarabja mégis a fekete japán csatornafedél, melynek sötét, masszív, pompásan kidolgozott tömbjén bölcs felirat inti az arra haladót: „Tokiói Csatornázási Mûvek!”

A művészt adriai hajóutazása is megihlette. Ahol a turista a habokba hanyatló bérceket lát, a tenger lilás-rőt alkonyba vesző végtelenjét, ott Czabán György jó érzékkel fedezte fel a „Szalon: arra” táblát. Mellette kampó. (Ez személyes kedvencem.) Vagy a „Jadrolinija” felirat kék „A” betűjét, kötelekkel. S egy igazi nagy fogás: az „Opasnost od udara glavom” felirat, melyet veszélyes körülmények között, a fejbeverődést rizikózva rögzített Czabán György.

Czabán György vonzódása a feliratokhoz azonban nem korlátozódik a Mediterráneumra. Fotográfusi életművének szerves részét képezik az egzotikus, távol-keleti feliratok. Ezek közül is általam történő kiemelésre szorul a bitumenre festett „Ne dobd el a csikket!” piktogramm, melyet bőséges japán, esetleg kínai nyelvű felirat ölel körbe. Vajon mit jelenthet ez a felirat? Ne dobd el a csikket, mert életfogyt lesz a vége (a jó magaviseletért járó harmadolás lehetősége nélkül)? Tudom, hogy ez mennyire izgatja Czabán Györgyöt. Mivel gyakran találákozom vele, sokszor volt alkalmam meghallgatni fejtegetéseit arról, hogy Japánban, esetleg Szingapúrban szigorú hatósági intézkedést von maga után az utcán a járókelők részéről történő csikkeldobás. Czabán Györgyöt ez a probléma nem hagyja nyugodni, és ez is arról tanúskodik, hogy részéről erős figyelem szentelődik a világ problémái iránt.

Czabány György érdeklődése kiterjed korunk metafizikai belegyökerezettségére is. Mi van, Buddha, benőtte a fejed a moha? – áll meg a piros tornacipős vándor egy mohával benőtt fejű Buddha előtt. Végül is – én is mindig borostás vagyok. Vagy egy másik kép: szegény halak, meghaltatok.

Czabán Györgyöt a fotográfia poétikája is izgatja. Több képet is szentel a tükröződés problematikájának. Nézz oda, hogy tükröződik a nyúlfejű csávó a kirakatban!

Mint az eddigiekből talán kitűnik, Czabán György alkotói magatartását nevezhetnénk akár méla bámészkodásnak is. Együgyű rácsodálkozásnak mindenféle nem fontos dologra. De én mégis ravaszkodást gyanítok. Egyfajta rafinált érzékenységet a hétköznapi járás-kelésünkben észre nem vett, s figyelemre nem méltatott részletekre. A jelentéktelen tárgyak harmóniájára, véletlen szimmetriájára, elrendezettségére. Érzékenységet a vonalak érdekes futására, egy rozsdafolt kiterjedésének furcsaságára, a színek váratlan összjátékára. Semmi nem szabályos Czabán képein, de minden valahogy törekszik rá. Így élnek körülöttünk a formák. Nem tökéletesen, de ilyen szépen, nyugodtan, elgondolkodtatón, sokfélén – mint e kiállítás képein látható.

Mely kiállítást ezennel meg is nyitok. Köszönöm figyelmüket. Szalon: arra. Kampó.

A kiállítás virtuális változata IDE kattintva tekinthető meg.

More info: www.petrys.hu